orvosdoktor, kir. tanácsos és egyetemi tanár, szül. 1791. jul. 5. Hasságon Medgyes-Széken, hol atyja ág. ev. lelkész volt; 1799-1808-ig Medgyesen és 1808-1809-ig a kolozsvári lyceumban tanult; 1810-15-ig a bécsi egyetem hallgatója volt, hol az orvosi és sebészi tudományokat végezte. A rendszeres vizsgák letétele után 1815-ben a bécsi közkórházban másodorvos lett, hol mint szemorvos kitünt és Beer G. J. tanár kedvencze lett. 1816. máj. 11. orvosdoktorrá s júl. 12. szemorvossá avatták; okt. visszatért Medgyesre, de már 1817. jún. 2. a szemészet tanárának hívták meg a pesti egyetemhez, hol jún. 27. beigtatták. 1840-ben érdemei elismeréseül Ferdinand királytól nemesi rangot kapott és 1846-ban kir. tanácsos és Pestmegye táblabirája lett. Tagja volt a bécsi orvosi fakultásnak és több tudós társaságnak. 1845-47-ig az egyetem rectora volt. Meghalt 1847. nov. 30. Pesten.
Orvosi czikkeket irt az Orvosi Tárba (II. 1831. A helybeli vérürítések czélirányos használatáról a szem betegségeiben, VIII. 1832. A szivárványhártya hiányáról, XII. 1833. A beteg szemek megvizsgálása, 1839. I. Az emberi nem némely ritkább rendellenes alkotása és beteges volta. 1841. A kancsalság műtételéről), a Gräfe és Walter által szerkesztett Journal der Chirurgie-ban (1830. Beobachtungen über den grauen Staar); irt a berlini Encycl. Wörterbuch der medic. Wissenschaften cz. munkába F-i jegy alatt és munkatársa volt a bécsi Medizinische Jahrbücher-nek.
Munkái:
1. Dissertatio inauguralis medica de Amaurosi, Viennae, 1816.
2. Doctrina de morbis oculorum. In usum auditorum suorum. Pestini, 1823. 2. kiadás. Pestini, 1831.; magyarúl: Tanítmánya a szembetegségekről. Fordította Vajnocz János. Budán, 1837. Olaszra is lefordították (Treviso, 1831.); németül (Lipcse és Pest, 1831. 2. kiadás, Lipcse, 1835. és angolúl is megjelent; ezen munkából tartottak előadásokat a páduai és harlemi egyetemen.
3. De praecipius corneae morbis. Prolusio academica qua diem 27. Junii 1830. cum regia universitas Hungarica Pesthiensis quinquagesimum instaurationis annum solenni ritu celebraret. Budae, 1830. (Ism. Orvosi Tár 1831. I.)
Kéziratban: Ars oculistica. (dr. Balogh Pál másolata 8-rét 699 lap a budapesti egyetemi könyvtárban.)
Orvosi Tár II. 1831. 86. l.
Callisen, Medic. Schriftsteller-Lexikon. Copenhagen, 1831. VI. 150.
Közhasznú Esmeretek Tára IV. 416.
Fejér, Historia Academiae 145. l.
Catalogi di alcerni Libri. Pavia, 1838. Suppl. I. 76. l.
Nemzeti Ujság 1847. 601. sz.
Pesti Hirlap 1847. 994. sz.
Pauler Tivadar, Egyetemünk rectorai és cancellarjai 20.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 281.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliographiája és gyászjelentés.