orvosdoktor, szül. 1788. nov. 13. Medgyesen Erdélyben; miután a gymnasiumot szülővárosában elvégezte, 1811-ben a tübingai egyetemre ment, hogy az orvosi tudományokat tanulja; ugyanott orvosdoktorrá avatták; az orvosi gyakorlathoz megkivántató oklevél elismerése végett 1817-ben Bécsben, azután Pesten, hol testvére a szemészet tanára volt, folytatta tanulmányait és az utóbbi helyen is fölavatták orvosdoktorrá. Azután Medgyesre tért vissza s nemsokára reá Beszterczére hivatott meg kerületi orvosnak. 1823. aug. erdélyi tartományi szemorvosnak neveztetett ki; 1835-ben ezen állásától megvált és a nagysinki szék orvosa lett, mely hivatalát 1843-ig viselte, midőn Medgyesre ment gyakorló orvosnak. Végre vesztegzári orvosi állást vállalt el Oláhországban a Duna mellett; midőn pedig lánya ugyanott egy Binder nevű gyógyszerészhez férjhez ment, lányánál élt 1864. jul. 2-ig, midőn Gyurgyevóban meghalt. Munkatárs volt a dr. Reimann által Bécsben kiadott Medizinische Jahrbüchernél.
Munkái:
1. Dissertatio medico-chirurgica de hypopio. Tubingae, 1818.
2. Dissertatio politico-medica de inhumatione mortuorum, in universitate Pesthiensi publicae disquisitioni submissa, Pesthini, 1822.
3. Pflege gesunder und kranker Augen für Nicht-Aerzte. Leipzig und Pesth, 1831. (2-ik kiadás. Pesthini, 1835.)
4. Das Heilverfahren in Krankheiten, wo schnelle Hilfe nöthig ist. Hermannstadt, 1846.
5. Itinerär oder Handbuch für Reisende in Siebenbürgen. Hermannstadt. 1848.
6. Reise in Italien und zur Zee nach Spanien. Hermannstadt, 1848.
Siebenb. Volksfreund 1845.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 279. l.
Petrik Bibliogr.