Fábián Juliánna, Bédi Jánosné,
ki a mult század végén és a jelen század elején élt Komáromban, nemes szülőktől származott és 1795-ben, mint maga irja ez év decz. 26. Gvadányihoz, 30 éves volt. Férje, kivel tiz nyarat, tiz telet töltött házasságban, a csizmadiaság mesterségét gyakorolta; négy gyermeke közül János és Sámuel éltek még; hogy férjét segítse, mindenfélét varrt másoknak és magának, különösen főkötők készítésével foglalkozott; kevés jövedelmét ekkép szaporította s a gazdasszonykodás mellett verselgetett. A versirásra Molnár Borbála könyve (Kassa, 1793.) lelkesítette, kivel később levelezett is; első levelét gróf Gvadányi József lovas generálishoz, kit csak hiréből ismert, 1795. okt. 24. intézte. A gróf barátsággal fogadta az ismeretlen nő verses levelét, buzdító verses levélben felelt rá és felajánlotta, hogy a levelezést ki fogja nyomatni. Utolsó, 17. levele 1796. decz. 10. kelt. Leveleiben részletesen megemlékezett élete körülményeiről, utolsó leveleiben Gvadányi kérésére, leirta a komáromi 1763. nagy földindulást. Később Csizi István főstrázsamesterrel is váltott verses leveleket. Csokonai Lillájával (Vajda Juliannával) is barátkozott, kit Csokonai 1797. házánál látott meg először. 1801. okt. 10. Balog István neje lett. Meghalt 1810. márcz. 7. Komáromban.
Munkája: Verses levelezés, a melyet folytatott gróf Gvadányi József magyar lovas generális nemes Fábián Juliannával, nemes Bédi János élete párjával, melybe több nyájas dolgok mellett, királyi Komárom városába történt siralmas földindulás is leirattatott és a versekbe gyönyörködők kedvéért kiadattatott. Pozsony, 1798.
Kéziratban: Versei: gróf Széchenyi Ferenczhez, Komárom, 1803. és Kovachich Márton neje Hajósy Johanna emlékezetére, Komárom, 1806. (Mindkettő eredetiben megvan a m. n. múzeumban.)
M. Kurir 1796. II. 192. l.
Remény 1851. II. 189. l.
Toldy, M. Költészet Története 403. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 42. sz.
Figyelő I. 1876. V.
Fáylné-Hentaller Mariska, A Magyar Irónőkről. Bpest, 1889. 43. l.
Takáts Sándor, Pétzeli József élete. 291. l.
Petrik Bibliographiája és Vályi Miklós ref. segédlelkész szives közlése.