ev. ref. lelkész, F. András ügyvéd és Vásárhelyi Anna fia, szül. 1810. jul. 8. Gyulafehérváron; tanulását a nagyenyedi Bethlen-főiskolában végezte 1832-ben, mikor a papi szigorlatot is letette s a segédpapsággal egybekötött kézdivásárhelyi tanítóságra lépett. Itt találta az 1834. jul. 29. borzasztó tűzvész, mely a város legnagyobb részét, a templommal és iskolával elhamvasztván, könyvtára is odaégett. 1834. okt. a nagyenyedi másodpapi állomásra választatott meg és hivatalát 1835. jan. 11. elfoglalta és folytatta 1842-ig. Ekkor a főconsistorium megválasztotta a székelyudvarhelyi főiskola hittanári székére. 1844-ben a kézdivásárhelyi egyház hívta meg papjának és nov. lépett új állásába. 1848-ban országgyűlési képviselőül választatott meg és Pestre távozott; a képviselőházat hiven követte vándorlásaiban a világosi gyászos napig. Az ezután bekövetkezett üldözéseket bukaresti menekülésével kerülte ki; honnét, midőn visszatért, előbb a csikszeredai, 1850-ben pedig a pesti haditörvényszék elé állíttatott, mely őt 1852-ben két évi internáltatás után, kötél általi halálra, kegyelem útján pedig hat évi várfogságra ítélte, honnét amnestia útján 1856 tavaszán szabadult meg. Ezután kézdivásárhelyi hivei táplálták 1857. ápril.-ig, mikor a szilágycsehi egyház meghívta papjának, hol ma is, miként irja, tengeti alig 500 forint évi jövedelem mellett a fogságból hozott köszvényes fájdalmakkal terhelt életét. 1858-ban egyházmegyei közügy-igazgatóvá lett, mely hivataláról betegeskedése miatt 1869-ben lemondott.
Szépirodalmi dolgozatai a Mátrai (Rothkrepf) által szerkesztett Regélőben (1832-37) jelentek meg; irt a Helmeczi Társalkodójába s a Méhes N. Társalkodójába; egyháziakat a Prot. Egyh. és Isk. Lapba Békevölgyi álnévvel és saját neve alatt, úgy az Erdélyi Prot. Közlönybe s az Erdélyi Prédikátori Tárba (1837.), a Különféle papi dolgozatokba (Pest, 1860.), a Kovács Albert Egyházi Szemléjébe; politikai lapokba csak 1848-ban irt a kolozsvári Ellenőrbe (A székely katonaság nyomasztó sorsáról) és mint képviselő a Kossuth Hirlapjába (A székely nemzet jelleméről, hazafias érzületéről s az új kormányhoz való tántoríthatatlan ragaszkodásáról vezérczikkezett). Miután a Székelyföldön a küzdelem dicső napjai bekövetkeztek, a világosi fegyverletétel s az invasio után kitartásra buzdító vezérczikkeket irt a kormány közlönyébe s e czikkek voltak okai súlyos elítéltetésének.
Munkái:
1. Melyek azon eszközök, melyek által egy pap hivatalában fénylhetik. Egy beszéd, melyet a nagyenyedi ref. templomban, papi hivatalába való beköszöntésekor tartott... jan. 11. 1835. Nagy-Enyed, 1835. (Ezt követi: Egy jó fejedelem képe és a magyar nemzettől nyújtható áldozat. Beszéd, melyet I. Ferencz születése ünnepén 1835-ben elmondott.)
2. A derék tisztviselő egy halotti beszédben, melyet Kovásznai Kováts Lajos úr végtiszteletére irt és elmondott Nagy-Enyeden 1836. jul. 2. Nagy-Enyed, 1836.
3. Egyházi beszédek. I. füzet. Nagy-Enyed, 1840.
4. A fejlődő emberiség neveléséről gondoskodás szent tartozása, kifejtve egy egyházi beszédben. Árultatik a kézdivásárhelyi fiúiskola felépítésére. Brassó, 1845.
5. A keresztyén pap hivatása, egyházi beköszöntő beszéd 1857. ápr. 26. Kolozsvár, 1857.
6. A keresztyén imaház Istennek hajloka az emberek közt, egyházi beszéd a deérházi helvét hitvallású imaház felszentelésekor 1858. szept. 5. elmondotta. Pest, 1858. (E munka jövedelme az égerházi ref. imaház kijavítására van szentelve.)
7. Mire kell a leánygyermeket az iskolában tanítani, hogy egész életében meglátassék rajta? Egyházi beszéd, melyet a szilágycsehi ev. ref. egyház újonnan épült leányiskolája felszentelése alkalmával nov. 23. 1862. elmondott. Kolozsvár, 1863.
8. Ünnepi, közönséges, vasárnapi és alkalmi imák egyházi használatra. Kolozsvár, 1869. (Ismert. Prot. Egyh. és Isk. Lap 50. sz. Szász K. 2. olcsó kiadás Budapest 1878.)
9. Népszerű egyházi beszédek egy egész évre. Pest, 1871. (Egyházi Könyvtár II.)
10. Népszerű halotti beszédek. Budapest, 1877-78. Két kötet. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1876., 1879.)
Halotti verse: Erősdi Mihály halotti beszéde gr. Bethlen Rosalia felett febr. 19. 1832. a Nagy-Enyed cz. munka 105-110. l.
Kéziratban: Falusi egyházi beszédek és Alkalmi egyházi beszédek.
M. Könyvészet 1877-78.
Uj M. Athenás. Bpest, 1882. 120. l.
Petrik Bibliogr.
Székely Hiradó 1893. sz.
Dombi Lajos ev. ref. lelkész szives közlése önéletr. adatokból.