Esterházy László (galánthai gróf),
rozsnyói püspök, előbb Abaligeten s Földváron plébános volt, azután pécsi kanonok és a papnevelő igazgatója, végre Koppán monostori Boldogasszony apátja; meghalt 1824. szept. 11. Szomolnokon Szepesmegyében, hol püspöki körútján volt. Magyar nyelven tartotta egyházi beszédeit; a tudósokat szerette, azokat munkáik kiadásában anyagilag is segítette s a magyar nyelvet a papság és a hivek közt hathatósan terjesztette.
Munkái:
1. A szentségnek és tiszteletnek arany koronájával megdicsőített fejedelem. Igy adta elő Szent István királyt... midőn Bécsben 1806. eszt. kisasszony havának 20. napján a városban levő tiszt. kapuczinus atyák templomában ezen szent királynak napja... megülettetett. Bécs, 1804.
2. Pásztori beszéde. Kassa, 1815.
Hazai s Külf. Tudósítások 1817. II. 7. sz. 1824. II. 28. sz.
Hormayr, Archiv XV. 1824.
Brüsztle, Recensio I. 620. l.