bölcseleti doktor, gyakornok a m. n. múzeum könyvtárában, Erdélyi János iró és Csorba Ilona fia, szül. 1864. febr. 12. Sárospatakon; középiskolai tanulmányait a komáromi benczések algymnasiumában kezdte s 1878-tól a budai II. ker. főgymnasiumban folytatva u. ott 1882-ben végezte; 1882-86-ban a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt; az 1887-88. iskolai évben a tanárképző intézetet látogatta, miután már előbb (1886. júl. 1.) a múzeum szolgálatába állott; gyakornokká 1889. máj. 11. neveztetett ki. 1890-ben feleségűl vette Péntek Rózsikát, kit 1891-ben kis leányával együtt elveszített. 1893. január elseje óta a Fővárosi Lapoknál az irodalmi rovatot irja s a nemzeti szinház referense.
Irói működését irodalomtörténeti tanulmányok foglalták el; e szakba vágó s egyéb czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Komáromi Lapok (1885-89. 1891-92. Kritikus, Bácsi és Doctor álnevekkel is), Fővárosi Lapok (1886. Ányos Pál és Dayka Gábor, Mikszáth regénye: Két koldusdiák, 1887. Faludi Ferencz, Gálffy regénye: Azok a nehéz idők, Abonyi regénye: Azok a nehéz idők, Abonyi regénye: Az utolsó Kuruczvilág, 1888. 1890. Évforduló 1790. febr. 20. 1890. Szemere Pál összes művei, 1891. Egy új Petőfi fordítás: Melas H. Könyve, Kazinczy Levelezése II. k.), Nemzet (1886. 347. 1887. 346. sz. Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés története I. II. 1888. 305. 308. szám Petőfi és a kritika, 1891. 351. Szabolcska M. költeményei), M. Könyv-Szemle (1886-88. 1890-91.), Függetlenség (1887. 280-86. sz. Históriás énekek), Gvadányi Album (1887), Figyelő (XIII. 1887. Dayka Gábor költészete, 1889.), Győri Hiradó (1888.), Egyet. Philol. Közlöny (1888-91. Garda Samu: Palóczy Horváth Ádám életrajza, M. Szaák Lujza: B. Jósika M. élete, 1892. Bodnár Zs.: A magyar irodalom törétnete I. 1893.), Századok (1889. Jelentés a máramarosi városi bizottság részéről a kollégium kéziratairól, 1890-91. Kazinczy F. levelezése, 1892.), P. Napló (1890. 245. sz. 295. sz. Száz évvel ezelőtt, 353. sz. 1891. 50. sz. Erdélyi János tanulmányai), Élet (1891. A magyar szellemi élet fejlődésének törvénye), M. Hirlap (1891. máj. 17. sz. Szemere Pál, 159. sz. Márki Sándor: Arad monographiája, 1892. 47. sz. Irodalmi kritika), Irodalomtörténeti Közlemények (1891. Atilla és a magyar hun mondák), Vasárnapi Ujság (1892.), Erdélyi Múzeum (1892. Klassziczizmus I-III.), Vadnay-Album (1893), Protestáns naptár (1893), Athenaeum Irodalomtörténete (1893. A pogánykori költészet emlékei.)
Munkái:
1. A XVI-XVII. századi históriás énekek. Bpest, 1886. (Különnyomat a M. Könyv-Szemléből.)
2. Fáy András élete és művei. U. ott, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891., Századok 1890. 1891., Protestáns Szemle 1891., Egyetértés 1890. 247. sz., Főv. Lapok 313. sz., Nemzet 247. sz., Pesti Napló 245. sz., P. Hirlap 264. sz., Bud. Hirlap 298. sz.)
Álneve s jegyei: Doktor Paul de Transylv., EP., SzJ., dr., -rd-.
M. Könyvészet 1890. és önéletrajzi adatok.