megyei főjegyző, E. Imre Heves- és K.-Szolnokmegye táblabirájának fia, szül. 1827-ben Egerben, hol a gymnasiumot végezte s a 40-es években Pestre ment az egyetemre jogot hallgatni; ekkor pisztoly-bárbajt vivott egy jurátus társával a városligetben s golyót kapott mellébe, mely tüdején keresztűl menve válla lapoczkájában akadt meg; hetekig eszméletlenűl feküdt; esete akkor nagy feltünést keltett és József nádor is naponkint értesítést kívánt állapotáról, Balassa tanár megmentette életét, de a golyó mindvégig testében maradt. Azután Hevesmegye aljegyzője lett. A szabadságharczban huszár volt, részt vett több csatában és Komáromban Klapka táborkarához tartozott. A szabadságharcz után mint kapitány tért haza; sok összeütközése volt egy zsandár basával: Schwarzer századossal, ki őt több izben elfogatta s Pestre kisértette. A rémuralom és elnyomatás korszakában az irodalomnak élt. 1861-ben előbb tiszteletbeli, azután valóságos megyei főjegyző volt. A kanczelláriai leiratra akkor keletkezett megyei feliratok és határozatok közt Hevesmegye erőteljes határozata mindenfelé nagy figyelmet gerjesztett. Ezen határozat E. tollából került ki. Midőn 1867-ben a törvényhatóságok termei ismét kitárultak a közönség előtt, E. ismét főjegyzővé választatott. Meghalt 1869. máj. 17. Egerben. Nagy pártolója volt az irodalomnak, művészeteknek és sok szép olajfestvényt szerzett össze. Fölváltva lakott Pesten és Egerben. Családi életében boldog volt, bár sokszor érte szerencsétlenség. Két nejét veszté el néhány év alatt s azután a másodiknak nővérével (Ferenczy Máriával) lépett házasságra, ki özvegyen maradt.
Már ifjú korában, még alig végezve iskoláit, irogatni kezdett a szépirodalmi lapokba; politikai czikkeket irt Hevesmegye érdekében a Márczius Tizenötödikébe (1848.), Tiszaháti népdalokat a Pesti Röpivekbe (1850.), verset és különösen sok beszélyt a Hölgyfutárba (1854-56. 1858.), Budapesti Viszhangba (1856.), Szépirodalmi Közlönybe (1857-58.), Napkeletbe (1857. 1860.), Délibábba (1857.), Divatcsarnokba (1859.), Vasárnapi Ujságba (1859. Villám Bandi, a rengeteg fia, népies beszély), a Fővárosi Lapokba (1867. 1869-70.) sat.; politikai czikkeket közölt a Honban (1867. 93. 233. sz.) Később a dramairodalom terén is tett kisérletet. Villám Bandi cz. népszinművét elő is adták.
Munkája: Erdélyi József színmüvei. A rajongók, ered. társalg. dr. és Villám Bandi, énekes népszinmű. Eger, 1863.
Szerkesztette az Egri Posta czímű hetilapot 1862. jún. 1-től júl. 12-ig.
Hölgyfutár 1860. 73. 153. sz.
Egri Posta 1863. 13. sz.
Hon 1869. 114. 117. sz. (Zalár.) és gyászjelentés.