kanonok és nagyprépost; a gymnasiumot elvégezvén, Kassán a bölcseletet, Nagyszombatban a theologiát hallgatta s Katona István történetirónak tanulótársa volt; azután Rómában hallgatta a felsőbb tudományokat; hazajövetele után Váczon az egyházi jogot tanította; később csongrádi főesperessé és félegyházi, majd kecskeméti plébánossá neveztetett ki; végre Budán iskolák felügyelője, váczi kanonok, széplaki apát és nagyprépost lett. Meghalt 1800-ban.
Munkái:
1. Josephi Antonii Transylvani Adversus Vindicias Fratris Hyacinthi Campion. Budae, (1766.)
2. Kalazanti sz. József a kegyes iskolák alapítójáról. Kalocsa, 1769. (Dicsbeszéd.)
3. Halottas emlékezet, melyet nagyméltóságú Vázsonykeöi gróf Zitsi Ferencz néhai győri püspökrűl élő nyelven mondott. Győr, (1783.)
4. Tanúság a templomok tiszteletéről, melyet a nyitrazerdahelyi uj templomban midőn ezen építményét jeles pompával felszentelné... Zerdahelyi Gábor püspök, élő nyelven monda... Szent Iván havának 22. 1788. Vácz.
5. Meghamisított mértéke az emberi polgárságban találkozható valóságos elsőségnek. Hely n., 1790. (Névtelenűl.)
Horányi, Memoria I. 624.
Almanach von Ungarn 1778. 77.
Catalogus librorum auctione publ. in Bibl. Univ. Pest. 12. nov. 1787. vendendorum. 55. l.
Katona, Historia Critica XLI. 577.
Danielik, M. Irók II. 69.
Kecskeméti Lapok 1872. 44. sz.
Karcsú, Vácz Története VI. 32.
Ballagi Géza, Politikai Irodalmunk 335. 660.
Hornyik József, Egy lap irodalmunk történetéből. Kecskemét 1889. 9. l.
Petrik Bibliogr.