ügyvéd, kir. tanfelügyelő (Eötvös K. képviselőnek ősapai unokatestvérje), szül. 1847. márcz. 11. Solton Pestmegyében; középiskoláit Gyönkön és Pesten az ev. ref. gymnasiumban végezte, mire egy évig bölcselethallgató volt az egyetemen és egy évet a pesti ref. theologián töltött; azután a jogi tanfolyamot Eperjesen végezte 1869-ben; ügyvédi vizsgát 1871 tavaszán tett, azóta Szegszárdon (1882-ig) és Budapesten ügyvédkedett; időközben az óvóképzőtanfolyamot is elvégezte; 1888. decz. kir. tanfelügyelővé neveztetett ki Háromszékmegyébe.
Közigazgatási kérdések tárgyalása mellett főként nevelési czikkeket irt, legtöbbet a Tolnamegyei Közlönybe, melynek nyolcz évig munkatársa s 1881-82-ben társszerkesztője volt; továbbá a P. Naplóba, s a Kisdednevelésbe; 1885-től a Községi Közlönynek is rendes munkatársa volt. Irt még a M. Paed. Szemlébe (1886. Olvasókönyveinkről) és a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1887. Ujlaki István Petőfi tanítója, A protestáns szépirodalom) stb.
Munkái:
1. A selyemtenyésztés 100 éve Magyarországon. Szegszárd, 1881.
2. Kis világ legújabb Flóri könyve. Gyulay László és Tahy Antal rajzaival. Bpest, 1884. (2. kiadás. U. ott, 1890.)
3. Népoktatásügyi emlékeztető közigazgatási bizottságok, kir. tanfelügyelőségek stb. számára. U. ott, 1887.
4. Az egyházi közigazgatás kézikönyve. U. ott, 1889. Kis iskolai szindarab versekben. (Ism. Prot. Közlöny 48. sz. Szekszárd és Vidéke 1890. 13. sz.)
Szerkesztette a Szegzárd cz. irodalmi emléklapot 1882-ben. Álneve s jegye: Ráczkevy, E.
M. Könyvészet 1884. 1887. 1890.
Fővárosi Lapok 1889. 272. sz. és önéletrajzi adatok.