Életéről és lakóhelyéről vajmi keveset tudtak addig, míg Szilágyi Sándor kiderítette, hogy mult századi irnok volt és Szamosközy munkáját plagizálta.
Éneke az erdélyi veszedelmekről, gróf Mikó Imrének Erdélyi Történelmi Adattárában (Kolozsvár, 1855. I. 177-217. l.) jelent meg, a gróf Eszterházy László kézirati példányából. E mű, melyet alaptalanul tulajdonítottak Enyedi Pálnak, tulajdonképen nem ének, hanem (mint Rogerius Carmen Miserabiléje) az 1598-1604. erdélyi viharos időszaknak siralmas elbeszélése. Eredeti fogalmazványa, mely Szamosközy kézirása, megvan a budapesti egyetemi könyvtárban.
Hon és Külföld 1842. I. 46. sz. (Benkő József.)
Uj M. Muzeum 1853.
Bud. Szemle III. 1858. 188. l.
Századok 1878. (Szilágyi Sándor.)