ev. ref. lelkész és tanár, előbbinek fia, Debreczenben tanult és 1670. aug. 20. a felső osztályba lépett; 1681-ben Kolozsvárt volt tanító és könyvtárnok, 1685-ben a leydai egyetem hallgatója volt; de már aug. 17. a franekeraira iratkozott be; 1688. nov. 7. Felső-Bányára rendeltetett papnak; 1692-től Nagy-Enyeden theologiai tanár volt, hol 1714. aug. 15. meghalt.
Munkái:
1. Disputatio Theologica. De Lapsu, Peccato et Causa Peccati. Ex Capite VIII. Confessionis Helveticae Bipartita Claudiopoli, 1681. Két rész.
2. Disputatio theologica de sapientia carnis eiusque vanitate Franequerae, 1685.
3. Tekintetes Nemzetes Kendefi János felett tartott beszéd. U. ott, 1694. (Sándor István, M. Könyvesház, saját példányomban gr. Kemény József jegyzete.)
4. Temetési prédikácziója Tótfalusi Kis Miklós felett. U. ott, 1702. (Csepregi Mihály és Szathmári Németi Mihály prédikáczióival együtt.)
Weszprémi, Succincta Medic. Biogr. IV. 134.
P. Szathmáry Károly, Betlen-Főtanoda Története 149. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 405. 653. l.
Tört. Tár 1888. 797. és Bakóczi János szives közlése.