a Kisfaludy- és Petőfitársaság tagja, a képviselőház napló-szerkesztője, E. Kupricz Sándor törv. biró és hamvai Kováts Szerafin fia, szül. 1850. január 16-án Veszprémben római katholikus szülőktől; iskoláit Nagyszombatban, hol két évig a convictus tagja volt, kezdte járni s Veszprémben, Kecskeméten folytatta a piaristáknál, majd Székesfejérvárt tanult, hol már verselgetett és igen munkás tagja volt az önképzőkörnek, melynek elnöke Wekerle Sándor jelenlegi miniszterelnök volt. A Vörösmarty-szobor leleplezése alkalmával a körtől kitűzött pályadíjat E. S. nyerte el és a verset a megyeház dísztermében tartott ünnepélyen el is szavalta. Fejérvárról pestre jött érettségi vizsgát tenni; azonban ez nem sikerülvén, elment szinésznek Balassa-Gyarmatra Novák Sándor társulatához; ettől azonban csakhamar megvált és Pápán a vizsgát letette. Ezután külföldre utazott, Berlinben s Lipcsében aesthetikai előadásokat hallgatott és mellesleg a hazai lapok számára irogatott. Hazaérkezvén tíz évet (1868-77.) ismét Budapesten töltött el; beiratkozott joghallgatónak és eljárt Pauler Tivadar és Kautz Gyula előadásaira; majd ismét bölcselethallgató lett. az irói körökkel való érintkezés buzdítólag hatott reá s szünet nélkül irta verseit. Belmunkatársa volt a Csávolszkytól alapított Baloldal cz. politikai napilapnak 1874-ben egy évig, a Fővárosi Lapoknál szintén egy évig. Végre, hogy biztos kenyérre tegyen szert, a tanári pályára lépett; Kolozsvárra ment és egy évig hallgatta ott Imre Sándort, Ladányit, Szabó Károlyt és Felmérit. Miután tanári oklevelet szerzett, mint a magyar nyelv és irodalom tanára Nagyváradon kapott alkalmazást. 1880. nov. 15. nőül vette Écsy Antóniát, a balatonfüredi fürdőigazgató unokahugát; azonban két kis gyermeke (Margit 1885. okt. 23., Sándor 1886. máj. 13.) és neje (1889. márcz. 20.) egymásután elhaltak és e nagy lelki rázkódások után nem maradhatott tovább Nagyváradon. Péchy Tamár 1892. aug. 20. kinevezte a képviselőház naplószerkesztőjének. Többször utazott külföldön, bejárta Olaszországot, Sziciliát és az Északi tenger vidékeit. A Kisfaludy-társaság 1882. febr. 8. választotta tagjai sorába.
Munkatársa volt csaknem az összes szépirodalmi lapoknak; 1868-ban jelent meg az első verse a Nefelejtsben (hova később is irt), azután a Fővárosi Lapokba (1869 óta) irt költeméyneket, elbeszéléseket és tárczát (Capri szigetén 1877. Utijegyzetek 1878. stb.), irt még a Hazánk és a Külföldbe (1869. 1871-72.), Magyarország s Nagyvilágba (1869-83.), Vasárn. Ujságba (1871-78. 1888.), Figyelőbe (1871-74.), Athenaeumba (1873), Otthonba (1874-75), Ellenőrbe (1878. Jules Verne 1879. 328. 330. sz. Dugonics Etelkája), Koszorúba (1879-80. 1882. A szerelem Petőfi lyrájában, 1885.) Figyelőbe (VIII. IX. 1880. Dugonics András), M. Népvilágba (1880. Ányos Pál), Ország-Világba (1880-91), Kisfaludy-társaság Évlapjaiba (XVIII. 1882. okt. 31. Homályban cz. székfoglaló költeménye), Arad és Vidékébe (1883-88. költemények, rajzok és tárczák), M. Salonba (1884-85, 1886-87. Petőfiről, Komócsy József életr.), Nemzetbe (1886. 163. sz. A szinpad 1888. 230. 305. sz. Trefort Ágostonról, 1889. 158. sz. Beranger költ. 1890. 333. sz. Petőfiné-Szendrei Julia sat.), Pozsonymegyei Közlönybe (1888. 26. sz. Irodalom és közönség), a nagyváradi Szabadságba (1886. Ferenczy Teréz), M. Bazár (1888. Lenau költeményeiből), Nagyváradba (1889. 93. sz. Baudelaire költ. sat.), Veszprémbe (1890. 1. sz Seidl költ), M. Hirlapba (1891. 113. sz. Irodalomtörténeti különlegességek), Budapesti Szemlébe (1892. Coppée költ.)
Munkái:
1. Erő és anyag. Büchner Lajos után németből ford. Pest, 1870. (Láng Lajossal együtt.)
2. Angelo, dr. 5 felv. Hugó Viktor után francziából ford. U. ott, 1871. (Nemz. Szinház Könyvtára 16.)
3. A nagy franczia forradalom története. Held után németből ford. U. ott, 1871.
4. Anglia művelődésének története. Buckle Tamás után magyarúl kiadta. U. ott, (év n. Fendler J. György Aladár és Endre, Láng Lajos, Márkus Miklós, Törs Kálmán és Závodszky (Széchy) Károlylyal együtt.)
5. Falusi álmok. Bpest, 1875. (Költői rajz.)
6. Tücsökdalok. U. ott, 1876.
7. Költemények. U. ott, 1877-78. Két kötet. (Kiadta a Petőfi-társaság. Ism. Petőfi-Társaság Lapja 1877-78. Hon 172. 173. Főv. Lapok 161. Nemz. Hirlap 207. Bud. Szemle XV. 1878. Családi Kör, Veszprém 40. sz.)
8. Másodvirágzás. Elbeszélés. U. ott, (1879. Ism. Ellenőr 141. sz. Koszorú, 2. kiadás. U. ott, 1884.)
9. Bátori Mária szomorú történet öt szakaszban. E. S. tanulmányával Dugonics Andrásról. U. ott, 1881. (N. Könyvtár XVIII.)
10. Heine költeményei. Ford. U. ott, 1882. (Ism. P. Napló 29. Koszorú.)
11. Dugonics András. Pozsony, 1883. (Életrajz M. Helikon 3.)
12. Kölcsey Ferencz. U. ott, 1883. (Életrajz. M. Helikon 4.)
13. Balassa Bálint báró. U. ott, 1883. (Életrajz. M. Helikon 20.)
14. Ányos Pál. (Életrajz. M. Helikon 20.) U. ott, 1883.
15. A kivándorlók vagy Burján Pál tanulságos története. Bpest, 1883. (Jó könyvek 22.)
16. Balatoni ég alatt. Elbeszélések. U. ott, 1884.
17. Magyar hölgyek életrajzai. 2. és 10. füzet. Pozsony, 1885-86. (Zrinyi Ilona. Kisfaludy Atala.)
18. Endrődi sándor költeményei 1879-1885. Bpest, 1885. (Szépirodalmi Könyvtár I. Ism. Egyetértés 169. Nemzet 198. Főv. Lapok 131. 241.)
19. Hangulatok. Úti rajzok és költői vázlatok. Nagyvárad, 1887.
20. Költők világa. Irodalomtörténeti rajzok. U. ott, 1887. (Byron, heine, Scribe, Ányos, Csokonai, Berzsenyi, Petőfi, Vajda János, Kisfaludy Atala, Irodalom és közönség.)
21. Heine költeményei. Győr, 1888. (Egyetemes könyvtár 19.)
22. Költemények. Bpest, 1891. (Szépir. Könyvtár II. 2. Ism. Ellenzék 261. sz. Budapesti Hirlap 223. sz. Főv. Lapok 226. sz. M. Szemle 40. sz.)
23. Magyar olvasmányok a gymnasium VI. oszt. számára. U. ott, 1891. (Középiskolai Könyvek Tára I. Ism.. Egyet. Philol. Közlöny.)
24. Heine Henrik. Dalok könyve. U. ott, 1893. (Ism. M. Szalon, Nemzet, A Hét 1892. 50. sz.)
Szerkesztette a Magyar Hölgyek Életrajzait 20 füzetben 1885-86-ban (Pozsony, Stamfel Károly kiadása.)
Költeményei közül néhány német fordításban is megjelent az Ungar. Revueben (1890-91.)
Győry Vilmos, Koszorú. Bpest, 1875. 758. l.
Magyar Könyvészet 1876-91.
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 441. l.
Hölgyek Lapja 1877. 4. sz.
Független Hirlap 1878. 59. sz.
Figyelő XI. 1881. XIV. 1885. 185. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai XVII. 18. l.
Koszorú VIII. 1882. fényny. arczk. (Reviczky.) VII. 1885. (Palágyi M.)
Győri Közlöny 1890. 10. 11. sz. (E. S. Költészete.)
M. Hirlap 1891. 140. sz.
Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk.
A Hét 1891. 33. sz. (arczk. és hasonmással.)
Dunántúli Képes Naptár 1892-re 104. l.
Athenaeum nagy és kis naptára.
Gondűző-Naptár és önéletrajzi adatok.