jogi doktor, kúriai biró, szül. 1845. máj. 3. Nagyszombatban. 1867-ben ügyvédi oklevelet nyert és 1871-ben jogi doktor lett. 1865-ben a pesti kir. itélőtáblánál joggyakornok; 1866-ban Nagyszombatban városi aljegyző, majd jegyző; 1869-ben pesti kir. táblai, majd kúriai fogalmazó, 1872. pesti törvényszéki biró; 1877-ben országgyűlési képviselő, 1882-ben budapesti kir. táblai biró lett s 1891 óta kúriai biró.
Jogi czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1874. stb.) jelentek meg.
Munkái:
1. A polgári peres eljárás reformja. Bpest, 1883. (M. Jogászegyleti Értekezések 14.)
2. Törvényjavaslat a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elvein alapulandó polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. U. ott, 1885.
3. A Référé-rendszer s magyar alkalmazása. U. ott, 1887. (M. Jogászegyl. Értek. 35.)
Arczképe kőnyomatban 1877. Bpesten Grund kőny. intézetéből a Vereby Soma Honpolgárok Könyve XII. füzetében.
Kákay Aranyos Nro 2. Ujabb Országgyűlési Fény- és Árnyképek. Bpest, 1877.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1877.
Kiszlingstein Könyvészete.
Tipray Könyvészete 1878.
Budapester Illsutr. Zeitung 1880. 52. sz. arczk.
Acsády, Athenaeum Kézi Lexikona I. 522. l.