alesperres-plébános, szül. 1804. nov. 18. Verbón Nyitramegyében, hol olaszországi származású atyja kereskedő volt; tanult Nagyszombatban, Nyitrán és Pozsonyban; 1821-ben a nyitrai püspökség papnövendékei közé vétetett fel és a bölcseletet Nyitrán, a theologiát pedig Nagyszombatban végezte; 1827. nov. 15. miséspappá szenteltetett föl; segédlelkész volt Bitsén és Kasszán (Trencsénm.); 1845-ben plébános lett Felső-Kocskóczon, 1846-ban pedig Kasszán, hol 1890. máj. 8. meghalt. Halála előtt az ottani néptanítónak tollba mondta verses siriratát.
Kitünő tót versiró volt; erkölcsi irányú és szatirikus költeményei nagyobb részt katholikus lapokban, de külön kiadásban is megjelentek.
Kéziratban maradtak: Mravné nauky (erkölcsi tanítások); Večeky krestanskomravnich citov (keresztény erkölcsös érzület koszorúcskái); Večerné zábavy (esti mulatságok, humorisztikus munka); Odmena detinskej usilovnojti pre mládež skolskú (a gyermeki szorgalom jutalma iskolai ifjuság számára); Bohyňa Tatranských hor (Tátra istennője.)
Schematismus Nitriensis 1859. 120. (nevét Emanuelnek irja.)
Vlček, Dejiny Literatúry Slovenskej 164. l. és Oswald Fer. Rikárd lengei kath. plébános szives közlése.