szinész és tanár, E. Gábor szinész s Szentpétery Zsuzsánna (Szentpétery Zsigmond szinész nővérének) fia, szül. 1832. nov. 9. Kassán; iskoláit Pesten, Kolozsvárt, Miskolczon és Késmárkon végezte. Az 1848-49. szabadságharczot végig küzdötte, időközben mint segédtiszt atyja mellett. A világosi fegyverletétel után az osztrák hadseregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben atyja oktatásával a színi pályára lépett; ez okból nagyobb tanulmányutat tett 1853-ban Német-, 1861-ben Franczia- és 1862-63-ban Olaszországban, szorgalmasan látogatva az elsőrendű szinházakat. Évekig működött aztán mint jellemszinész és igazgató az ország nagyobb városaiban: Kolozsvárt, Debreczenben, Kassán, Temesvárt, Szegeden, Miskolczon, Aradon sat. 1866-ban a pesti nemzeti szinházhoz szerződtetett; majd néhány évet mint szinigazgató s működő szinész a vidék nagyobb városaiban töltött; 1878 óta ismét a budapesti nemzeti szinház állandó tagja. E. Á. hozta szinre hazánkban legelőször Shakespeare János királyát 1867-ben Kolozsvárt; ugyan ő adatta vidéken először Shakespeare VIII. Henrik-jét 1870-ben Miksolczon.
Irt 1870 óta utleirásokat, szabadságharczi emlékeket, életrajzokat, Shakespeare-tanulmányokat, aesthetikai dolgozatokat sat. a következő lapokba: Szini Világ, Szinpad, Kolozsvári Közlöny, Borsod, Szilágy-Somlyó, Bajai Közlöny, Vasárnapi Ujság, P. Hirlap, Egyetértés, Budapesti Hirlap (1885. 139. sz. Visszaemlékezés 1849. máj. 21-re, 1885. 249-251. sz. és 1886. 230. 232. 239. 245. sz. Emlékeimből: Művészház, A múzsák közt, Olympusi órák, Petőfi megismerkedése atyámmal), Ország-Világ (1887.), M. Salon (1887.), sat.
Kiadta atyja hátrahagyott műveinek egy részét: Egressy Galambos Gábor emléke (Pest, 1867.) és A szinészet iskolája (u. ott 1879.) cz., jelenleg pedig atyja és saját iratainak sajtó alá rendezésével foglalkozik.
Arczképét közölte a M. Salon, Ország-Világ és a Vasárnapi Ujság.
Greguss Ágost, Shakspere Pályája. Bpest, 1880. és önéletrajzi adatok.