budapesti egyetemi könyvtártiszt, szül. 1823. febr. 4. Nagy-Szilván Sárosmegyében, hol atyja Potemkin Ferencz földbirtokos volt, de mint ügyvéd Eperjesre tette át lakását, hol hét gyermekét nevelte. E. Ödön ott kezdte iskoláit, hol 1835-ben a IV. gymnasiumi osztályt végezte, midőn atyja a Jászberény melletti puszta-kerekudvari birtokára költözködött és ő az V. osztályt (rhetorikát) Jászberényben járta 1836-ban; ez évben halt meg atyja (anyja még 1831-ben) és hat testvérével árván maradt. Roskoványi Ágost kanonok pártfogása mellett 1837-39-ig az egri Foglár-intézet növendéke volt s az I. és II. évi bölcseletet is Egerben vegezte. Minthogy a papi pályához nem mutatott hajlamot, a segélyt megvonták tőle s hazulról se segítették és így, a jogi tanfolyamot nem hallgathatván, az akkor Egerben működött id. Ujfalussy Sánd. s Balla Károly szinigazgatók társulatához szegődött. A szini pályán nyolcz évet töltött és ezen idő alatt Udvari névvel szinészkedve bebarangolta az országot és csaknem minden szerepkörre alkalmazták. 1848. tavaszán az ungmegyei Palágy-Komorócz községben nemzetőri főhadnagy lett; midőn Jászberényben a 14. számú Lehel huszárezred alakult, ő is zászlaja alá esküdött; mint huszár-hadnagy Arad és Temesvár vívásában részt vett; gróf Vécsey Károly honvéd tábornoknak Borosjenőnél Kaufmann orosz tábornok előtt történt fegyverletétele után 479 honvédtiszt társával együtt aradi fogságba került, de őt a harczban kapott lábsebe miatt be nem sorozták. 1849. decz. elejétől 1850. junius elejéig ismét a szinészetnél keresett menedéket és Tatában, Győrött, végre Egerben fejezte be szinészi vándorpályáját; azután néhány hónapig Pesten Károlyi György gróf kuriáján irnokoskodott; de az iskolai év beálltával nevelői állomást nyert Tolnamegyében Némedin Simon Rezső fia mellett. Ezután mint telekkönyvi segéd, tollnok s bizottmányvezető nyolcz évet töltött el Pest-, Borsod-, Esztergom-, Heves-, Veszprém- és Somogymegyékben a telekkönyvi helyszinelésnél; utóbb mint telekkönyvvezető Mező-Csáton (Borsodm.) működött. 1860-ban Pestre ment, hol Toldy F. pártfogásával 1861. márcz. 15. a m. tud. akadémiánál javítnok tisztviselőnek alkalmazták; 1874. jun. 15. elhagyta az akadémiát és az irodalomnak élt; 1876. szept. 1. a budapesti egyetemi könyvtárhoz ment díjnoknak, 1891. nov. 16. ugyanott kinevezték könyvtártisztnek, hol jelenleg is működik.
Czikkeket irt az Ország-Tükrébe (1863-64. mint rendes munkatárs), a Szinházi Látcsőbe (1863.), a Függetlenségbe (1863.), a Vasárn. Ujságba (1863-84.), Hazánk és a Külföldbe (1864-65.), a Családi Körbe (1863-74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868-74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868-72.), a Jászberénybe (1872-73.), a Néplapba (1874.), az Esztergomba (1879-80.), Koszorúba (1884. Petőfi mint pápai tanuló 1840-41-ben), a Budapesti Hirlapba (1884. 241. sz. Egy magyar trubadur, Benza életéből 1885. sat.), a Világ-Krónikába (1886. A magyar szinészet 1848-49-ben.)
Munkái:
1. Az 1848-49-iki magyar hadsereg feloszlásának okai. Pest, 1862. (E munkát a cs. kir. rendőrség lefoglalta s a katonai törvényszéknek adta át, mely azt megsemmisítésre s a szerzőt két heti fogságra ítélte, ki ezt a Károly-kaszárnyában ki is töltötte.)
2. Sáros vármegye leirása statistikai, földleirási, okirati és történeti tekintetben. U. ott, 1863.
3. Honvédvilág. U. ott, 1868. (Kunságival együtt. Az 1-3. sz. munkákat Potemkin névvel adta ki.)
4. Az 1849-iki magyar hadsereg feloszlásának okai az aradi és temesvári táborozással. U. ott, 1867.
5. Tarczai család. Költői elbezsélés XIII. énekben. U. ott, 1869.
6. Bátori-Schulcz Bódog emlékiratai az 1848-49-iki szabadságharczból. U. ott, 1870.
7. Magyar királyi honvéd törzstisztek albuma. U. ott, 1870. (51 arczképpel és életrajzzal.)
8. A protestantismus élet-halálharcza a jezuitizmus ellen Magyarországon. U. ott, 1871. Két kötet.
9. Az 1848-49-iki szabadságharcz vértanúi. U. ott, 1872. (Vahot Imrével együtt.)
Színművei: Turzó János, dr. 5 felv. (előadatott a pesti nemzeti szinházban 1868. márcz. 22.); Petőfi, szinmű 4 felv. (a budai szinkörben, az Istvántéri szinházban és a vidéken 1873-ban. Petőfi és Bem cz. látványos szinmű 4 képben tört. csoportozatokkal, zenéje Nikolics- és Allagától, a budai szinkörben 1886. jul. 10., Petőfi élete és halála tört. szinmű dalokkal és néma képletekkel cz. 4 szak. a budai szinkörben 1891. szept. 2.); Szodoma és Gomorra, látványos szinmű 4 felv. (a városligeti arenában és vidéken 1873.); Az avasi árva, szinmű 4 felv. (előadatott a vidéken 1874.); Ki lesz a szolgabiró? szinmű 4 felv. (előadatott vidéken 1874.), Bernát Gazsi, szinmű 4 felv. (a budai szinkörben 1875.)
Századok 1869. 750. l. Szinnyei Repertóriuma Történelem I. II.
Petrik Könyvészete.
M. t. Akadémia Értesítője VIII. 1874. 138. l.
Figyelő XIII. és önéletrajzi adatok.