az aradi ipartestület titkárja és hirlapiró, szül. 1855. aug. 21. Jászberényben, hol atyja Edvi Illés László a Jász-Kun kerületek főorvosa volt; a gymnasiumot Félegyházán és Jászberényben végezte; ennek befejezte után a gyógyszerészi pályára lépett és Váczon öt évig működött; azonban nem nagy kedve volt ezen pályához; azért önszorgalmával képezte magát, megtanulta a német és franczia nyelveket s irodalomtörténettel és nemzetgazdászattal foglalkozott; 1874-76-ban a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt; azután hirlapiró lett.
Irodalmi működése 1872-ben kezdődik, mikor a Váczon megjelent két hetilapnál, a Vácznál és Váczvidéki Lapnál rendes főmunkatárs lett, mely minőségben 1874 őszéig működött; 1875. májustól 1876. júliusig a Kelet Népe napilapnak, 1876 júliustól 1877 februárig a Budapesti Napilap belső dolgozótársa volt.
Azután főmunkatársa volt az aradi Alföldnek, melyben 1878-tól 1886-ig következő regényfordításai jelentek meg: Az idegen hölgy leánya, Elárulva és eladva (James Payn), A szerelem tövisei (Wilkie Collins), Guignon kisasszony (A. Theuriet), Szerelem és pénz, Lydia (Mancini Pierantoni Gracia) és Vörös Vidor társaságában ford. A Hohensteinok-at (Spielhagen). Ipari szaklapokban sok czikket irt az iparügyi reformkérdésekről, melyekkel szakszerűen foglalkozott, mióta 1878-tól az ipartársulatnak, 1885 óta az ipartestületnek titkára. Az 1890. alföldi és délmagyarországi általános kiállítás szervezésének és rendezésének élén állott; ebbeli érdemeiért ő felsége 1890. nov. 13. a koronás arany-érdemkeresztet adományozta neki.
Tárcza- és szépirodalmi czikkeket irt a marosvásárhelyi Erdélybe (1875-77.), Fővárosi Lapokba (1876. 1884.), Temesi Lapokba (1876. 1884. Az asszony a közmondásban), a nagyváradi Szabadságba (1876.), Koszorúba (1884.), Ország-Világba (1884. Szabadságharcz emlékei Aradon), Nemzetbe (1885.) sat.
Munkái:
1. A szegénykérdés. Vácz, 1874.
2. Magyar- és Erdélyország összes gyógyszerészeinek névtára. U. ott. 1874.
3. A magyar színügy és a színügy-gyámolító-egylet fogyatkozásai. Arad, 1878. (Névtelenül).
4. Aradi celebritások. U. ott, 1878. (Névtelenül).
5. A magyar ipar és az iparpártolás feladata. U. ott, 1880. (A hazai ipart pátoló egylet által dicsérettel kitüntetett pályamunka.)
6. Pascarel. Regény, Ouida után ford. U. ott, 1881.
7. A kurtanemesek. Regény. Korzeniovszky után ford. U. ott, 1881.
8. A vetélytársak. Regény. Wilkie Collins után ford, U. ott, 1881.
9. Egy női szív története. Regény. Daudet Ernő után ford. U. ott,...
10. Garman és Worse. Regény. Kielland Sándor után ford. U. ott,...
11. Tiltott gyümölcsök. Regény. Hackländer után ford. U. ott,...
12. Márczius 15-ike. U. ott, 1882. (Alkalmi verses darab, előadatott Aradon sat.)
13. Eladó leány. Magánjelenet. U. ott, 1889. (Előadatott Aradon, Szegeden sat.)
14. Huszonöt év egy magyar lap életéből (Alföld). U. ott. 1886. (Szőllőssy Károlylyal együtt.)
15. A surrendeni társaság. Regény Ouida után ford. U. ott, 1888.
16. Arad. U. ott, 1890. (Illustrált munka a város leirásával, vezetőül az idegeneknek.)
17. Alföldi és délmagyarországi kiállítás (nagy leiró katalogusa). U. ott. 1890.
Színművei kéziratban, melyek előadattak: Fatinitza 1876., Az oroszlán ébredése, operette Brandt után 3 felv. 1877., Dubarryné, operette 1878., Apont ďarcyak, színmű Sardou után 5 felv. 1878., Elsa herczegnő ford. 1879., A harangozóné, eredeti népszínmű 3 felv. 1880., A gascognei, operette 3 felv. 1880., Nisida, operette 3 felv. 1880., Hófehérke, látványos színmű 5 felv. 1880., A három testőr, operette 3 felv. 1881., A velenczei éj, operette 3 felv. 1884., A szép illatszerészné, operette 1884., Kandaules király, Meilhac után, színmű 1 felv. Pályadíj és feleség (Henle), Hadjárat a békében (Moser és Schönthan), A mai nők (Moser és Schönthan), Nagy harang (Blumenthal Oszkár).
Szerkesztette a Vácz cz. helyi lapot 1875. júliustól deczember végéig; a Vidám Náczi cz. élczlapot 1877. nov. 1-től 1878. ápr. 1-ig Aradon Vidám Náczi álnévvel és az aradi Alföld cz. politikai napilapot 1883. jan. 1-től 1885. máj. 31-ig (Vörös Vidorral együtt). Aradi Kiállítási Lapokat 1890. márcz.-nov., a Házi Ujság cz. iparügyi hetilapot 1892. márcz.-okt. és az Aradvidéki Képes Naptárt az 1890. és 1892. évekre.
Álnevei: Don Spevento és Mephisto, jegyei mérleg és (-s), leginkább az Alföldben 1877-85., a Mephistot 1876-ban a nagyváradi Szabadságban és a Temesi Lapokban használta.
Lakatos Ottó, Arad története. III. 112. l.
Petrik Könyvészete.
Aradi Képes Naptár 1887. 62., 65. arczk.
Budapesti Hirlap 1890. 274. sz. és önéletrajzi adatok.