orvosdoktor, E. I. Ádám ev. ref. lelkész fia s E. I. Pál testvér-öcscse, szül. 1813. decz. 29. Rétiben Győrmegyében; az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta s ottan 1839-ben orvosdoktorrá avatták. Külföldi tanulmányutat tett, majd Budapesten telepedett le, hol a Császárfürdő orvosa lett. 1848-ban az első magyar belügyminiszteriumban a közegészségügyi osztálynál fogalmazó volt; a szabadságharcz után az Alföldön bujdokolt. 1852-ben a Jász-Kun kerületek főorvosa lett és 1861-ig Jászberényben, azontúl Félegyházán lakott; 1867-ben nyugalomba vonult és orvosi gyakorlatot folytatott Jászberényben, hol 1877. jún. 1. meghalt.
Czikkei: Prisnitz, németből ford. (Társalkodó 1837.), A bécsi cs. kir. orvosegyesület rendszabályai (Orvosi Tár 1840), Elmélkedések a budai császárfürdő gyógyhatása körül, A budapesti kir. orvosegylet 1847-ik évi ülésének jegyzőkönyve (u. ott 1846-47.) és az Orvos-Sebészi Évkönyvekben 1841-44. több értekezése; irt még a Wiener Medizinische Pressébe s a Gyógyászatba.
Munkái:
1. Dissertatio inauguralis medica sistens miasmata. Vindobonae, 1839.
2. Muraköz helybeli természettani és orvosi szempontból. Irta Rosenfeld (Rózsay) József. Németből ford. Pest, 1840.
3. Besztercze és vidéke. Emlékirat, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczén 1842. aug. hó elején tartott harmadik gyűlése emlékére irt Zipser Keresztély András s magyarra áttett... Buda, 1842.
4. A budai hévvizek. Különösen a Császárfürdő s gyógyintézetei. Pest, 1843.
5. Napoleon császár történetei. U. ott. 1844. (Legolcsóbb Népkönyvek 1. füzet.)
6. Világtörténet, a legrégibb időktől a legújabb korig. U. ott, 1846. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1857.)
7. Versuch einer physikalisch-medizinischen Darstellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. U. ott, 1847.
8. A kénégeny-gőz hatása, különösen seborvosi tekintetből; tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Irta Rosenfeld (Rózsay) József; ford. (Névtelenül) U. ott, 1847.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája 161. l.
Moenich és Vutkovich. M. Irók Névtára 417. l.
Hon 1877. 342. sz.
Orvosi Hetilap 1877. 496. l.
Petrik Bibliogr. II. 205. l. III. 250., 887. l. és fiának E. I. Lászlónak szives közlése.