bölcseleti doktor, abbé s róm. kath. elemi főiskolai igazgató, E. János Károly földbirtokos és városi tanácsos fia, szül. 1760. jan. 20. Brassóban; gymnasiumi tanulmányait Budán végezte, mire az egyetemen bölcseletet és theologiát hallgatott és 778. decz. bölcseleti doktor lett. A marosvásárhelyi r. kath. gymnasiumban tanított rövid ideig, mire 1783-ban miséspappá szentelték és mint a költészet tanárát a nagyszebeni gymnasiumhoz helyezték át. 1784-ben Battyány Ignácz püspök ajánlására a II. József császártól az iskolák rendezése czéljából alkotott bizottságba vonatott be s 1787. febr. 21. a nagyszebeni elemi iskola igazgatójává neveztetett ki. Az államjogi s történelmi szak képezték ekkor kutatásainak és tanulmányának fő tárgyát; különösen pedig az erdélyi városi s az addig nehezen hozzáférhető szász levéltárak és a gyulafehérvári országos levéltár megnyiltak előtte s munkálataihoz bő anyagot szolgáltattak. Bruckenthal Sámuel és Mihály testvérekkel szoros baráti viszonyban állott és az utóbbit a II. József korszakát követő fellendüléskor a szász jogoknak visszaállítására irányzott törekvéseiben buzgón támogatta s az ő számára irta a csak később megjelent tanulmányokat: Politischer Zustand der Sachsen vor der engeren Vereinigung der drei Nationen (Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde I.) és Wer waren die Provinziales in Siebenbürgen (u. ott, N. F. VII.) 1799. okt. 17. I. Ferencz császár a művészetek és tudományok arany érmét adta neki; a göttingai tudós társaság még 1798. decz. 30. tagjai közé választotta és 1804. máj. 1. külföldi titkárjának és ügynökének nevezte ki. Meghalt 1810. febr. 11. Nagy-Szebenben.
Czikkeket irt a Zeitschrift von und für Ungern és Annalen der oesterr. Literatur und Kunst cz. folyóiratokba.
Munkái:
1. Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae, jura tribus receptis nationibus communia postliminio sibi adseri postulantium. Cum notis historico-criticis. Claudiopoli, 1791. (Ism. Slözer a Krit. Samml. zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen czímű munkájában 667. l.)
2. De initiis juribusque primaevis saxonum Transylvanorum commentatio... Viennae, 1792.
3. Erdélyország ismertetésének zsengéje. Kolozsvár és Szeben, 1796. és 1826. (Német fordításban 1796. és 1824-ben Szebenben jelent meg.)
4. Breviarium juris Transilvanici... Cibinii, 1800. (Az Approbáták, 1653. és Compiláták 1669., latin fordítása De fontibus juris Transsilvanicis cz. bevezetéssel.)
5. Antiquarische Erörterung neulich in Siebenbürgen gefundener Goldmünzen und Ruinen. U. ott, 1803.
6. Observationes criticae et pragmaticae ad historiam Transsilvaniae sub regibus Arpadianae et mixtae propaginis. Additis decem excursibus ceu prolegominis historiae sub principibus Transsilvaniae. Cibinii, 1803. (Felmer, Primae lineae Transsilvaniae historiam illustrantes cz. munkájára irt megjegyzések, melyekhez E. közel 2000 addig ismeretlen oklevelet használt.) A Kolozsvártt 1792-ben alakult erdélyi «Kézirások társasága» által kiadott Scriptores rerum Transsilvanicarum cz. vállalatban kiadta Schesaeus Ruinae Pannonicae négy első könyvét (1540-52.), mint a gyűjtemény I. kötetének 1. részét (Cibinii, 1797.) jegyzetekkel, történelmi s államjogi kitérésekkel és kettős kritikai indexxel; úgyszintén az Ambrosii Simigiani, Historia rerum Ungaricarum et Transsilvanicarum ab anno 1490 usque 1606. első könyvét, szintén jegyzetekkel (u. ott, 1800.)
Kiadta Páriz-Pápainak Magyar-latin-német Dictionáriumának II. kötetét. (Nagy-Szeben és Pozsony, 1803.)
Kézirati gyűjteményét, összesen 85 kötetet, József főherczeg nádor vette meg 1808-ban 4500 frtért a m. n. múzeum számára.
Levele 1793-ból az erdélyi m. nyelvmivelő társasághoz Brutus Mihály és Bethlen János kéziratai iránt (Nemzeti Társalkodó 1840. II. 153. 161. 164. sz.)
Arczképét Neuhauser Erdélyben festette s ezután Falka Sámuel rézbe metszette.
Annalen der Literatur und Kunst. Wien, 1810. (Benigni.)
Allgem, Literatur Zeitung 1810. 140. sz.
Katona, Historia Critica XLI. 576. l.
Oesterr, Pantheon, Wien, 1830. 132. l.
Kölesy, Nemzeti Plutárkus III. 281. l.
Danielik, M. Irók II. 64. l.
Trausch, Schrifsteller-Lexikon I.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I.
Századok 1879. (Hunfalvy Pál.)
Kazinczy Ferencz, M. Pantheon 378. l. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.)
Allg. Deutsche Biographie V. 642. l. (Teutsch.)
Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde. N. F. XIX. 117. l. (Kéziratainak ismertetése Zimmermann Ferencztől.)
Petrik Bibliographiája.