szinész, 1811-től fölváltva, Debreczenben, Nagyváradon, Szatmárt sat. helyeken játszott és aligazgatói minőségben is működött. 1818-19-ben Székesfehérvártt igazgató, onnét 1823-ban a miskolczi szinházhoz hozták el; előbb Kassán játszott társulatával, hol állandó szinház lévén, gyakrabban is megfordult. Éder társasága 1836. jan. 1-től febr. 27-ig Kolozsvártt és Debreczenben; márcz 5-től jún. 16-ig Nagyváradon; júl. 10-től nov. 13-ig Debreczenben és nov. 20-tól az év végeig Miskolczon játszott. A 60-as években városi tanácsos volt Szatmárt Leányai: Antonia, Csabay Pálné, Terézia, László Józsefné és Luiza, szintén szinésznők voltak, utóbbi a nemzeti szinháznak is tagja volt.
A színi repertoiret németből fordított szinművekkel látta el, melyek előadatásuk szerint a következők: Sámson, vigj. 4 felv. Metastasio Péter után (Pesten 1813. máj. 30. Székesfehérvártt 1813. Budán 1834. szept. 11.); A konstantzinápolyi út, vagy atya és vőlegény egy személyben, vigj. 3. felv. franczia ny. irta Picard, németből (Schiller) magyarra ford. (Miskolczon 1830. okt. 18., 1832. jan. 8., Debreczenben 1831. ápr. 17., Atya és vőlegény egy személyben czímmel Budán 1836. nov. 29. Pesten 1838. szept. 25.); A kigyós vitézek, vagy a pogányvári vipera vitézi érzékenyítő játék 5 felv. Spiesz után szabadon irta és játékszinre alkalmaztatta 1830-ban. (Előadatott Debreczenben 1831. márcz. 5. és 22.); A halottrabló (Der Leichenräuber), új nézőjáték 3 felv. Birch-Pfeiffer S. után magyarra tette (Miskolczon 1832. febr. 4.); Rolla halála, szomj. 5 f. Kotzebue után (Debreczenben 1832. márcz. 10.); Eleonora, a sir menyasszonya, szomj. 3 oszt. irta Holtey Károly 1830-ban, magyarra ford. a kassai szinjátszó társaság számára (Debreczenben 1832. szept. 13., Miskolczon nov. 27., Leonora czímen Budán 1835. márcz. 23., Debreczenben szept. 7. és ismét Budán 1837. jan. 3. Pesten Decz. 13.); Machbet, dr. 5 f. Shakespere után fordította (Debreczenben 1832. szept. 29.); A doctor és paticárius, vagy az elenkező testvérek, új vigj. 4. felv. Raupach után ford. Kassán 1832. (Miskolczon 1832. nov. 27.; Orvos és gyógyszerész czímen Budán 1836. febr. 14., Pesten 1840. augusztus 12. és decz. 18.); Mátyás napja Soroksáron, vagy sem embergyülölés, sem megbánás; vigj. 3 felv. Bäuerle után ford. (Miskolczon 1832 decz. 26., Budán 1834. jan. 21., 1837. február 19.); A loppantók, vagy a varázsczigányné, új vígjáték 4 felv., Raupach Erneszt után ford. (Miskolczon 1833. jan. 20.); A jelszó, szinj. 4 felv. egy előjátékkal, Leutner után ford. (Budán 1834. augusztus 5.); Molnár és gyermeke, szomorúj. 5 felv. Raupach Erneszt után ford. (1835. jún. 11.); A dugárusok, nagy vigj. 4 felv. Raupach után ford. (Nagyváradon 1835. júl. 5. és aug. 25.); Indusok Angliában, vigj. 3 f., Kotzebue után ford. (Debreczenben 1835. szept. 17.); Két szék közt a pad alatt, vigj. 2 felv. németből ford. és alkalmazta (Debreczenben 1836. febr. 9.), A bűvös hölgy, vagy az átkos szépség, babonás vigj. 2 felv. dalokkal, Kotzebue után magyar színre alkalmazta (először Debreczenben 1836. febr. 21.)
Munkája: A kigyós vitézek, vagy a Pogány-vári vipera. Vitézi érzékenyítő játék 5 felv. Spiesz munkái után, a historia szerint szabadon irta és magyar játékszinre alkalmaztotta 1830-ban. Kolozsvár.
Honművész 1834. 8. 64. sz. 1835. 25. 95. sz. 1836. 15. 32. 97. sz. 1837. 101. sz. 1838. 79. sz. 1840. 66. sz.
Déryné Naplója. Bpest, 1880. 42. 83-106. 235. 237. 264. 274. 282. kk288. 289. 314. 315. l.
Bayer, Nemz. Játékszin Tört. I.
Petrik Bibliogr.
Egykorú szinházi Zsebkönyvek és szinlapok.