a gróf Károlyi-család pénztárnoka, szül. 1843. márcz. 25. Mecséren Mosonmegyében; a gymnasiumot M.-Óvárott a piaristáknál és Győrött a benczéseknél végezte (1855-63.); ezután egy évig Pesten jogot hallgatott. 1864 őszén, korábbi hajlamát követve, a gazdasági pályára lépett és elvégezte Magyar-Óvárott a gazdasági tanfolyamot. 1868 nyarán Sándor Móricz gróf biai uradalmában nyert alkalmazást, honnét 1870. júl. 1. Károlyi György gróf szolgálatába lépett. 1875 őszén a gróf behozta őt parádi uradalmából Budapestre, hol azóta mint pénztárnok működik. A téthi hősök (Dzwonkowsky és Münster) sírját, Kmety levele nyomán, ő kutatta föl és ő pendítette meg síremléköket, melyre 105 frtot gyűjtött.
Költeményei s egyéb czikkei a Figyelőben (1887. Kölcsey kiadatlan költeményei), a Budapesti Hirlapban (1887. A nagy-károlyi Kölcsey-szoba), az Egyetértésben (1890. 156. sz. Egy Károlyi exhumálása. A mult századi családi viszonyokat jellemző czikk.)
Munkái:
1. A bujáki vár története. Bpest, 1887.
2. Gróf Károlyi Sándor... temetése alkalmával elmondott versek 1744. Ismerteti s kiadja. U. ott, 1888. (Ism. Nemzet 103. Főv. Lapok 89. sz. Századok.)
3. A nagy-károlyi gróf Károlyiak leszármazása. U. ott, 1891. (24 példányban nyomatott czímerekkel és egyéb illustratiókkal.)
4. Egy magyar nyomda a XVIII. században. U. ott, 1891. (Adalék nemzeti művelődésünk történetéhez. Ism. Bud. Szemle LXVIII.)
4. Károlyi Ferencz gróf és kora. 1705-1758. I. köt. U. ott, 1892. (Sajtó alatt.)
Győri Közlöny 1886. 2. sz.
Magyar Salon V. kötet 1886. és önéletrajzi adatok.