főgymnasiumi tanár, szül. 1847. decz. 20. Kőrösmezőn Máramarosmegyében; tanulmányait szülőhelyén kezdette meg, majd édes atyjának Beszterczebányára való áthelyezése után az ottani kath. főgymnasiumban folytatta. Már tanuló korában önképzőkört alkotott s felolvasásokat rendezett, hogy az akkori mostoha politikai s nyelvi viszonyok között hazája nyelvét mívelje s tanuló társaival is míveltesse. Iskoláinak elvégzése után a tanári pélyára lépett és Budapestre ment, hol a bölcseletet elvégezte, mire 1869. szept. 11. Trsztenára került az ottani algymnasiumhoz, a hol mint a magyarság egyik kiváló harczosa szerepelt. 1872. márcz. 22. a tanári vizsgálatot a német nyelv-, történelem- és földrajzból letette s a nevezett intézetnek rendes tanára lett. 1872. okt. 23. a beszterczebányai kir. kath. főgymnasiumhoz helyezték át, hol a házi ipar terén megindított tevékenységének és irodalmi működésének nagyobb tere nyilt. A sikert első sorban Ipolyi Arnold, akkor beszterczeegyházmegyei püspök biztosította, ki püspöki palotájában alkalmas helyiséget rendeztetett be a D. által vezetett házi ipariskolának, melyben a gyermekek a lombfürészelés és faragás mesterségét ingyen megtanulhatták. 1878-ban az ipar- és kereskedelmi miniszterium a párisi világtárlatra kiküldötte, hogy ott a külföldi házi ipart tanulmányozza; de már előbb is érte kitüntetés, így 1876-ban a szegedi s 1879-ben a székesfehérvári kiállításon; amott az érdemérmet, itt az ezüstérmet nyerte jutalmúl. Sok küzdés volt élete, kivált annak utolsó éve, midőn rohamosan hanyatló egészsége ágyhoz szegezte. Meghalt 1886. júl. 24. Beszterczebányán.
Programmértekezései: Schiller drámái s a német dráma fejlődésének vázlata egészen Schillerig. Az iparos szakoktatás mint anyagi jólétünk feltétele, de egyszersmind mint érdeke gymnasiumi oktatásunknak (Beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítője 1876. és 1879.)
Munkái:
1. Kikelet. Idegen nyelvekből fordított vegyes művek gyűjteménye. Kiadták D. E. és Rajman Kálmán. Beszterczebánya, 1867.
2. A házi ipar kézikönyve. Gyakorlati útmutatások a lombfürészelés, műfaragás, berakott (mosaique) munka, kalitka készítés, könyvkötői és «natur»-munka önszorgalmából való megtanulására. 68 kőnyomatú táblával. Bpest, 1877. (2. kiadás, 150 kőnyomatú ábrával. U. ott, 1881. Ezen munkájával elősegítette az akkor nálunk még csak a kezdetén álló műfaragást.)
Szerkesztette, sőt irta egymaga Beszterczebányán 1875. október 15-től 1877-ig a Házi Ipar cz. szaklapot, mely nagy elterjedésnek örvendett, nevét az országban ismertté tette s e téren a tekintélyek közé emelte; a Zólyommegyei Lapokat 1883. márcz. 31-től, melyet később Felvidéki Hiradó czímmel Vörös Ferenczczel együtt szerkesztett; ebbe írta utolsó czikkét 1886. febr. 7.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1881. 1887.
Főv. Lapok 1886. 206. sz.
Vasárnapi Ujság 1886. 31. sz.
Beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítője 1887. és gyászjelentés.