ág. ev. népiskolai tanító, svájczi stockborni származású volt és a 40-es években mint kitünő készültségű férfiú jött hazánkba Lederer magasrangú osztrák katonatiszt családjához nevelőnek; a magyar nyelvet csakhamar megtanulta s hazánk sorsa iránt meleg részvétre buzdult. 1849-ben alkalma volt nehány szenvedő magyar sorsát tűrhetőbbé tenni. 1856-57-ben alkalmazta az evang. gyülekezet népiskolájánál, hol 1868-ig sikeresen működött; ez évben szélütés érte; az ev. gyülekezet méltányolván a jeles szakférfiú érdemeit, három évig várakozott és midőn fölgyógyulásához nem volt remény, 1872-től fogva nyugdíjban részesült. Meghalt 1876. decz. 9. Budapesten 55. évében.
Czikke: A patagoni röptelen (Család Könyve I. 1855.)
Munkái:
1. Az alak- és mértan elemei, felső elemi oszt. tanulók használatára. Pest, 1858. (Magyar és német szöveggel. 2. jav. és 143 a szöveg közé nyomott idommal bőv. kiadás. U. ott, 1870.)
2. Szám- és mértani gyakorlókönyv felsőbb elemi- és alsó reál- vagy polgártanodák osztályai számára. U. ott, 1863.
Ellenőr 1876. 341. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron. M. Népiskolai Tanitás Története 413. l.
Doleschall Alex., Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde 128. l. és gyászjelentés.