ügyvéd, szül. 1841. febr. 6. Békés városában iparos szülőktöl; iskoláit a VII. osztályig Nagyváradon járta, ekkor Budapestre ment; de ismét visszatért Nagyváradra, hol az akadémiát mint magántanuló végezte; 1864-ben Nagykerekiben a Torma családnál nevelősködött. 1866-ban Reich családi nevét Dús-ra váltóztatta; 1869-ben ügyvédi vizsgát tett és mint gyakorlóügyvéd Nagyváradon telepedett le. 1880. júl. 8. városi főügyésznek választották meg, mely hivatalában jelenleg is működik.
1859-ben a Napkeletben lépett fel Rózsatő cz. költeményével Dalmi és a Vasárnapi Ujságban Vörösmarty emlékezete cz. költeményével Delényi álnévvel; 1863-ban több népmesét irt szintén a Vasárnapi Ujságba. 1871. július 1-től szerkesztője volt a nagyváradi Szabadság cz. politikai, társadalmi s közgazdászati lapnak, mely 1881-ben szünetelt és ugyanazon év karácsonynapján újból megjelent, mire ismét szerkesztette 1886. deczember 30-ig; ezen idő alatt több politikai, társadalmi, tárcza s szépirodalmi czikkekkel látta el a lapot saját neve alatt, névtelenül vagy Pontos álnévvel; nevezetesebbek: Damjanics, Egy magyar nemes története, Deák Ferencz két levele, Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból cz. munkájának ismertetése, Szacsvay Imre, Biharvármegye 1790-ben. Száz évvel ezelőtt, lapok a nagyváradi ref. egyház történetéből (1884. 259. sz.) és beszélyek. 1863-ban a nagyváradi jogászoktól az alföldi inségesek javára szerkesztett Várad cz. albumba irt több költeményt, úgy szintén a Hölgyfutárba s Győri Közlönybe, irt még a M. Ujságba (1867. 203. 224. sz.), Budapesti Hirlapba s a Gondüzőbe is.
Munkája: Szinészetünk bölcsőjében. Nagyvárad, 1884.
Álneve az említetteken kívül: Tornai.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 225. l.
Márki Sándor, Bihar vármegyei irók (kézirat) és önéletrajzi adatok.