pécsi püspök, theologiai doktor, val. belső t. tanácsos; szül. 1829. okt. 19. Esztergomban; atyja gazdatiszt lévén gróf Sándor uradalmaiban, kora ifjúságát Pest-, Esztergom- és Fehérmegyékben tölté. Középiskolai tanulmányait a budai főgymnasiumban végezte, mire az esztergomi érseki megye papnövendékei közé lépett; a bölcseleti tanfolyamot Pozsonyban és Nagyszombatban hallgatta, a hittudományokat pedig 1850-től a bécsi Pázmány-intézetben. 1855. aug. 7. misés pappá szenteltetett föl; rövid ideig segédlelkész volt Ó-Budán, honnan csakhamar a szent Ágostonról nevezett bécsi papnevelőbe hivatott meg, s ekkor a bécsi egyetemen 1855-ben theologiai doktorrá avatták. Azután rövid ideig az esztergomi papnevelőben mint tanulmányi felügyelő volt alkalmazva, mire három évet Pesten töltött mint belvárosi káplán. 1860-ban a pesti központi papnevelőben tanulmányi felügyelő s helyettes hittanár, 1862-ben a pesti egyetem hittani karában rendes tanár lett tíz évi működése alatt háromszor viselte a hittani kar dékánságát. 1872-ben Rónay Jáczint néhai Rudolf trónörökös mellé hivatván meg nevelőül, helyét a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteriumban mint osztálytanácsos és a katholikus ügyek előadója, 1872. okt. D. foglalta el. 1873. márcz. esztergomi kanonokká; 1874. jan. 8. Sümegh-Szt.-Egyedi apáttá, máj. 28. bácsi választott püspökké neveztetett ki, mely utóbbi minőségben a főrendiháznak is tagja lett. 1875. jún. 11. székesfehérvári, 1877. jún. 1. pécsi püspök lett s ugyanazon év nov. 8. foglalta el püspöki székét. 1880-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. A pécsi székesegyház restaurálásának nagy műve az ő érdeme. Birja az I. oszt. vaskorona-rendet s 1882. okt. 22. óta a Ferencz-Józsefrend nagykeresztjét.
Számos czikket és értekezést irt a Religióba, melynek 1868-69-ben segédszerkesztője volt. Irt latin nyelven Dogmaticát (Ágazatos hittant.)
Arczképe kőnyomatban Elischertől.
Religio 1874. I. 45. sz. 1875. II. 4. sz. 1877. I. 50. sz. 1882. II. 35. sz.
Vasárnapi Ujság 1875. 32. sz. arczk. 1891. 25. sz. arczk.
Majer István Bibliogr. 6.
Budapesti Hirlap 1887. 140. sz. (Talárban és pongyolában.)
Zelliger, Esztergom-Várm. Irók 34. l.
Sturm Albert,
Országgyülési Almanach 1892-97. 15. l.
Dunántuli Képes Naptár 1892-re arczk.