orvosdoktor és szülész, szül. 1838. jan. 15. Ráczkevén Pestmegyében; tanulmányait Pesten, Székesfehérvárott és Nagyváradon végezte. A pesti egyetemen 1862. jan. 6. avattatott orvosdoktorrá. 1861-től 1865-ig a Rókuskórházban mint segédorvos és alorvos működött; az 1864-65. hagymázjárványban oly szerencsésen alkalmazta e baj ellen a hidegvizgyógymódot és a jodkálit, hogy a halálozás 5-10% közt ingadozott az I. orvosi osztályon. Feláldozó munkálkodása közben maga is megbetegedett. 1866-67-ben a kolera kezdetétől fogva a Józsefváros kerületi orvosát, 1867-69-ben a Lipótváros kerületi orvosát helyettesítette hosszas betegségök alatt. 1871-ben a fegyenczek kórházának helyettes főorvosas volt, míg az állam ezt a várostól át nem vette. Ezután mint magánorvos az 1872-73. kolera alatt részt vett a belvárosi vészbizottságban. A budapesti orvosi kör és a magyarországi biologiai társulat osztályelnöke, a pesti bölcsődeegylet és gyermekmenhely-egylet választmányának tagja; a magyar orvosok és természetvizsgálók áll. közp. választmányának 2. jegyzője s XIX. nagygyűlésének volt titkárja; a Nyilvános gyógyintézet járó betegek számára cz. jótékony-egyletnek 1880-ban volt igazgatója.
Orvosi czikkei s értekezései: a Gyógyászatban (1861. A rostanya megolvadásának oka; 1862. Függérdag gümősödéssel szövődve, Gégelob, tüdőlob s tüdőlégdag; 1868. A gyermekek halálozása s a lelenczházak; 1869. A bölcsődék, Tüdőlob ritka esetei, 1870. A községek rendezéséről szóló törvényjavaslat 65. §-a; 1874. Görcsös légrekedés, Szoral-mérgezés és 1875-86. eredeti czikkeken kivül, számos tárczaczikk, fordított értekezés és lapszemle); az Államorvosban (1869. Az országos lelenczügyi társulat felirata a belügyminiszteriumhoz, Észrevételek a kórházak országos rendezéséhez; 1870. Egészségügyi hiba; 1874. Magyarország orvosairól, Mesterségesen készült borokról); a Hazánk és Külföldben (1871.), az Athenaeum Nagy Képes Naptárában (1871. Az emberi test elégése önmagától s szobánk porszemei.) stb.
Munkái:
1. A Pickwick-klubb hátrahagyott iratai. Dickens Károly után ford. Huszár Imre. Pest, 1863. 4 kötet. (Egy részét ő fordította.)
2. Rüstig Zsigmond a brémai kormányos. Marryat után ford. U. ott, 1864. (Uj kiadás. Bpest, 1874. 3. kiadás. U. ott, 1885.)
3. Egy fedél alatt. Hoffmann után ford. U. ott, 1865.
4. Az igazság napfényre jő. Hoffmann után ford. U. ott, 1865.
5. A becsületszó. Hoffmann után ford. U. ott, 1866.
6. A munka jutalma. Hoffmann után ford. U. ott, 1866.
7. A természet három országa különös tekintettel Magyarországra. Martin M. után átdolgozta a magyar ifjuság számára. U. ott, 1871.
Több orvosi értekezése jelent meg különnyombatban.
Szerkesztette s kiadta a Gyógyászatot és melléklapját az Államorvost 1874. jan. 3-tól 1886. okt. 2-ig; a M. orvosok és természetvizsgálók (XVIII-XXII. Előpatakon 1875, Máramaros-Szigeten 1878., Budapesten 1879. Szombathelyt 1880 és Debreczenben 1882, tartott gyűléseinek) Munkálatait (Gerlóczy Gyulával és 1882-ben többekkel együtt); a Napi Közlönyt 1879. aug. 25.-től szept. 2. Bpesten végre a Budapest és környéke cz. monografiát (Budapest, 1879. Gerlóczy Gyulával együtt.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Lexikon VI. 340. l.
Kiszlingstein Könyvészete.