Duka Tivadar (dukafalvi és kucsini),
orvosdoktor, az angol kir. bengáliai hadsereg nyug. főorvosa, a m. tud. akadémia lev. tagja, D. Ferencz földbirtokos fia, szül. 1825. jún. 22. Dukafalván Sárosmegyében; tanult Eperjesen, hol a jogot, a kerületi táblánál pedig a gyakornokságot végezte; 1845-ben jurátus lett Pesten és 1846. jún. ügyvédi diplomát nyert. Az 1848. magyar pénzügyminiszteriumban irnok volt és mint budavári nemzetőr Parendorfba s onnét lipótvári szolgálatra rendeltetett; a schwechati csata után honvédhadnagyi ranggal a VII. hadtest parancsnok főhadi szállására Pozsonyba ment és Görgei tábornok mellett szolgált a világosi fegyverletételig mint fővezéri titkár és hadsegéd. Orosz hadi fogságból Graefenbergen át 1849 végével Drezdába s onnan Párisba jutott. 1850 elején Türr István társaságában Londonba utazott, hol mint orvosnövendék belépett a St. Georges hospital orvosi kollegiumába; 1853 végével vizsgázott és megkapta a doktori oklevelet és Field-Marshal Sir George Pollock, egyik tanára édes atyjának közbenjárásával és uj vizsgák letétele után kinevezték tábori orvosnak a kelet-indiai hadseregbe Bengaliába. 1853. decz. elején Párison át elindult keletre. 1864-ben látogatást tett hazánkban. 1877. ápr. nyugdíjjal és megfelelő ezredesi ranggal mint surgeon-major kilépett a szolgálatból; azóta családjával Londonban lakik. A m. tud. akadémia 1863. jan. 13. választotta levelező tagjai sorába; a londoni kir. orvosi és sebészi egylet és a pathological-society, valamint a royal-asiatic society of Great Britain et Irland igazgató tanácsának tagja.
Czikkei: a Vasárnapi Ujságban (1863. 1874. 1877-78. 1885. Kőrösi Csoma Sándor útja Közép-Ázsiában, 1888. Első benyomások Kelet-indiában. A hindu társadalom alaptörvényei, 1889. 17. sz. Néhány szó az idegen neveknek magyar helyesirásához, 1890. Schiller Szinesi Salamon Márk, magyar tudós Londonban, 1891. A magyar tud. akadémia három keletindiai tagja, Buddhista emlékek Akadémiánkban), a Koszorúban (1865. Szaady.), a Budapesti Szemlében (XXI. 1864. Adalék Kőrösi Csoma életiratához, IX. 1867. Alsó-Bengal physikai és éghajlati tekintetben, XXXIX. 1884. Kőrösi Cs. Sándor), az Asiat. Soc. Prov. Bengal cz. évkönyvben (1867. Fall of meteorite near Knyahinya ni the northeast of Hungary), Orvosi Hetilapban (1860. A Gangesparti éghajlati bajokról, 1861. A poklosságról, Az orvosi tudomány állása Keletindiában, Levél a Gangesparti éghajtali bajokról, Levél Monghyrból Keletindiában, 1866. Megjegyzések, a cholera támadása és gyógykezelése körűl, 1881. A Kelet-Indiában előforduló lázak jelenségeiről), a Gyógyászatban (1864. A Keletindiában levő orvosi viszonyok és az ottan leggyakrabban előforduló betegségekről), a Journal of the Royal Asiatic Society-ben (Vol. XVI. Part 4. 1884. Some remarks on the life and labours of Alexander Csoma de Kőrös, u. ez magyarúl a Bud. Szemlében; 1889. XXI. An Essay on the Ugor Branch of the Ural-Altaic languages); a Lancet-ben (1886. júl. aug. Childbed fever, its. Pathology and Preatment); a Fővárosi Lapokban (1890. Az angol Biblia-társaságról.)
Munkái:
1. Emlékbeszéd William Stephen Atkinson, a m. t. akadémia külső tagja felett. Bpest, 1881. (Értekezések a term. tud. köréből XI. 12.)
2. Life and Works of Alexander Csoma de Kőrös. London, 1885. (Magyarúl, Bpest, 1885. összegyűjtötte és életrajzzal bevezette. Ism. Kereszt. Magvető, Egyetértés 1885. 155. 190. 286. 310. sz. M. Polgár 209. 210. sz. Nemzet 313. 315. sz. Főv. Lapok 278. sz. Budapesti Hirlap 354. 357. sz. Vasárnapi Ujság 40. 51. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1886.)
3. An Essai on the Bráhúi Grammar. London, 1887. (Különnyomat a Jorunal of the Royal Asiatic Society-ből. Ism. Bud. szemle LI.)
4. Első benyomások Keletindiában. A hindu társadalom alaptörvényei. S.-A.-Ujhely, 1888. (Előadás a zemplénmegyei orvos-gyógyszerész egyesület ismeretterjesztő estelyén jan. 29.)
5. Európai háztartás Keletindiában. U. ott, 1889. (A zemplénm. orvos-gyógyszerész egyesület ismeretterjesztő estélyein tartott népszerű előadások gyűjteménye 4.)
6. Emlékbeszéd Grote Arthur a m. tud. akadémia külső tagja felett. Bpest, 1889. (Emlékbeszédek V. 9.)
7. Beszéd, melyet mint a Londonban székelő brit és külföldi bibliatársaság központi választmányának küldöttje a Károli-ünnepély alkalmából tartott Gönczön 1890. szept. 14. U. ott, 1890.
8. Emlékbeszéd Rádzsa Rádzsendralála Mitra a magyar tudományos akadémia külső tagja felett. U. ott, 1892.
Levelei: Dr. Kovács Sebestyén Endréhez (Gyógyászat 1866), Kőrösi Csoma Sándor kéziratai, nyomtatványai és siremléke ügyében a m. tudom. akadémiához (M. Akad. Értesítő 1858. 1883-84.), Monghirból (M. Posta 1857. 117. 135. 137. 138. sz. Kőrösi Cs. Sándorról), Bath. szept. 24. (P. Napló 1864.), Haan Lajoshoz, 1876. jún. 24. (Békés-megyei Közlöny 1876. 54. sz.), Londonból (Vasárn. Ujság 1881.)
Holgyfutár 1850. 87. sz.
Vasárnapi Ujság 1862. 24. sz. arczk. 1874 25. sz. arczk. 1885. arczk.
Ország Tükre 1864. 15. 19. sz. arczk.
Hazánk s a Külföld 1868. 32. sz. arczk.
P. Napló 1874. 127. sz.
M. Könyvészet 1881. 1885. 1889.
Prot. Naptár 1892. (Szász K.) és önéletrajzi adatok.