homoeopatha orvos, szül. 1835. decz. 6. Mátraszőllősön Nógrádmegyében; tanulmányai befejezte után 1859-ben gyakorló orvos lett és ez évben mint tábori főorvos részt vett a franczia-olasz hadjáratban, melynek befejeztével a pesti Rókus-kórházban segédorvos lett; ezután pedig Békésmegyében telepedett le. 1870-73-ig Majláth Antal grófnak, később (1880.) pedig Nádasdy Ferencz grófnak házi orvosa volt. 1866. és 1873-ban cholera-járvány-orvos, a belga kir. és a középponti életmentők társulatának tiszteletbeli tagja s magyarországi levelezője s a budapesti homoeopathiai társulat titkárja volt. Meghalt 1892. máj. 28. Budapesten.
Irodalmi működését 1854-ben kezdette Candidat D. álnév alatt a Zeitschrift des oesterr. homöopathischen Vereins der Aezrte für physiologische Arzneiprüfungen cz. folyóiratban; 1861-ben rendes munkatársa volt a Horner által Gyöngyösön megjelent Hasonszenvi Közlönynek, melyből különösen kiemelendő az Extractum Cannabis indicae vizsgálata, mely kivonatban a drezdai Zeitschrift der homöopathischen Klinik cz. lapban is megjelent; irt a Hasonszenvi Lapokba (1868. Gyógyszer- és méregtani tanulmányok)
Munkái:
1. A hasonszenvi gyógyászatnak alkalmazása a közéletben nem orvosok számára. Bpest, 1874. (2. kaidás. U. ott, 1875.)
2. Hasonszenvi házi orvos, nem orvosok számára. U. ott, 1878. (2. kiadás.
Szerkesztette az Életmentés és Egészség cz. hetilapot 1875. jan. 4-től szept. 30-ig (a belga kir. és középponti életmentők társulatának megbizásából); a Hasonszenvi Közlönyt 1876. jan. 16-tól decz. 16-ig és 1879-ben mint az Élet melléklapját; Egészségi és Hasonszenvi Közlönyt 1878. jan. 1-től 1879. jan. 16-ig; az Életet 1879-ben; erőművi Gyógykezelés és Egészségi Útmutató cz. havi szakfolyóiratot 1881. decz. 15. (Mutatványszáma), mind Budapesten.
Szinnyei Könyvészete.
Moenich és Vutkovich, M. Irók 383. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1878.
Figyelő II. XIII.
Tipray Könyvészete.
Pesti Napló 1892. 150. sz. esti k. és gyászjelentés.