a belgyógyászat és sebészet doktora, szülész és szemész, fővárosi gyakorló orvos, D. György lelkész és Buglóczy Ágnes fia, szül. 1844. decz. 10. Eperjesen Sárosmegyében; iskoláit 1853-ban kezdette Kassán, honnét atyja elhalálozása (1855.) miatt az ungvári papfi árvaintézetbe került; 1861-ben végezte be gymnasiumi tanulmányait, azután az orvosi tudományokra adta magát és Pestre került az egyetemre, hol a legnagyobb nélkülözések és küzdelmek közt tartotta fenn magát. Az 1865-66. tanévet a bécsi egyetemen töltötte, azonban életküzdelmei és idealis világnézete folytán 1866 őszén a magyar irgalmasrend tagjai közé lépett. A Pozsonyban töltött próbaév után azt a rendkivüli engedélyt nyerte, hogy orvosi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezhesse s a szigorlatokat letehesse; így lett 1868. jún. 13. orvosdoktorrá, 1868. júl. 17. sebész-doktorrá, ugyanazon napon szemész- és jún. 22. szülészmesterré. Gelencsér Privát rendfőnöke 1868-ban a szepesváraljai irgalmasrendi kórház vezetésével bizta meg, 1870-ben pedig a rrend legnagyobb kórházát, a budait bizták reá. Gelencsér P. halála, utódjának iránta viseltetett ellenségeskedése s a saját betegeskedése arra kényszerítették, hogy több hónapra külföldre utazott. Ez utazásnak és Kiss József költővel való megismerkedésének, nemkülönben a rendben tapasztalt visszásságoknak és nepotizmusnak következtében 1871 végén kilépett a rendből és mint gyakorló orvos Budán telepedett le; jelenleg is mint az általa meghonosított metallotherapia specialistája a fővárosban működik. Tanulmányi czélokból 1872-ben beutazta Németországot és Csehországot, 1881-ben Svájczot és Francziaországot, 1883-ban Olasz- és ujra Francziaországot.
1863-ban dr. Pethe Zsigmond az Egészségi Tanácsadó szaklap munkatársául fogadta magához. Nevezetesebb orvosi s vegyes czikkei megjelentek az Orvosi Hetilapban (1869. Mérgezés nadragulya gyökérrel, 1870. Idült mérgezés villanynyal), Virchow Archivjában (1871. Incarceratio herniae mesogastricae dextrae), a Természetben (1872. Testünk életforrásai), a Gyógyászatban (1874. A thea és tápértéke, 1875. Tanulmányok a himlőhegek képződésének meggátlásáról, Az önkéntes álomkórság, Törvényjavaslat az egészségügyi kamarák felállítására, 1876. Mérgezés aszalt gombával, Miért fogy nemzetünk, Megjegyzések a büntetőtörvénykönyv törvényjavaslatára, 1877. Örökölt heveny kölesgümő kanyaróval szövődve, Adatok a Schede eljáráshoz viszértágulatoknál, A vegetarianismusnak jogosultsága a gyógytanban (Különnyomatban is megjelent), 1878. Családmérgezés cicuta virosával, A tejtestecsek megszámlálása a dajkatej megitélése végett, A fémgyógyászat, 1879. A bőrbetegek élet- és étrendje, A hullaégetés és a pestis, Javaslat a védhimlő-ojtásnál az állati nyirk használatának általánosítása iránt, 1880. A haemophilia multilocularis spontana egy esete, 1881. Dr. Dumontpallier hűtőkészüléke, Ujabb metallotherapiai kóresetek, (1883. és 1884-ben is), A nők idegességéről; 1883. A középtanodai törvényjavaslat orvosi szempontból, 1883. A reszketésről, Ujabb metalloskopiai készülék); a Fővárosi Lapokban (1874.), a Közérdekben és a Kelet Népében (1875-76.); a Jogtudományi Közlönyben: 1876. Orvosi megjegyzések a m. büntetőtörvénykönyv törvényjavaslatára; a Honban: 1877. 236. sz. Kirándulás Murány várába; az Államorvosban. 1879. A beteg állatok húsának befolyása az emberi egészségre, Az elkényesztetés mint általános kórok (ugyanez a Pester Med. Pressben), Egészségtant az iskolába; a Pesti Naplóban: 1881. 167. sz. A xylotherapia, 286. sz. A tüdővész átojthatósága; 1885. 189. sz. Védójtás a cholera ellen; 1887. 184. sz. Az idegeneknek idevonzása ügyében; a pester Med. Presseben: 1882. Beitrag zur Therapie der Epilepsie, 1883. Ein neuer metalloskopischer Apparat; az Államorvosban (1881.); a Közegészségügyi Kalauzban: 1883. A párisi, genfi s paduai közegészségügyi viszonyok, 1884. Mulasztások a hazai közegészségügy terén, Észrevételek a fővárosi prostitutionalis szabályrendelet javaslatára, 1885. A Felső-Duna szabályozás ügyében, sat.
Munkái:
1. A közegészségügy felvirágozásának alapföltételei hazánkban. Bpest, 1875.
2. A metallotherapia és metalloskopia. U. ott, 1881. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
3. Uj gyógymód. Metallotherapia. U. ott, 1882.
4. Die Metallotherapie. Neue Heilmethode. U. ott, 1882.
5. Ujabb jelentés a metallotherapia jelen állásáról. U. ott, 1884.
6. Ujabb kóreseteim a metalloskopia és metallotherapia köréből. U. ott, 1887., 1888., 1891. (III., IV. és V-ik közlemény.)
7. Neuere Beobachtungen auf dem Gebiete der Metalloskopie und Metallotherapie. Wien, 1888. (Különnyomat a Wiener Med. Wochenschrift-ből.)
8. Az idegbetegségek ujabb gyógymódja. metallotherapia. Népszerű ismertetés. U. ott, 1889. és 1890-92. (II-IV. népszerű ismertetés.) Ugyan ennek 3. népszerű német kiadása. U. ott, 1891.
9. A gyermekek testi ápolásáról. U. ott, 1891.
10. Minden anya önmaga szoptassa gyermekét. (Pályadíjnyertes munka.) U. ott, 1886.
Szerkesztette az Orvosi zsebnaptárt (XII., XIII. évf. 1881. és 1882-re. Budapesten), A magyar orvosok és természetvizsgálók Napiközlönyét 1886-ban (hat szám.), A Magy. Szalon orvosi rovatát 1887-1890-ig.
Álneve s jegyei: dr. Eperjesy, dr. Orfila, y-s., y., (nyilas jegy.)
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyvészet 1881-1889.
Styx 1891. 17. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.