Draskovits Miklós (trakostyáni gróf),
országbiró, gróf D. János nádor és Thurzó Bóra fia; 1662-től kezdve a közügyekben élénk részt vett, s mint zászlós hivatalt viselő végre országbiróvá lett. 1686-ban jelen volt Buda ostrománál és visszavételénél. Az 1687. országgyűlésen a legellenszegülőbb ellenzéket képezte; okt. 31., midőn a magyarok ős királyválasztási jogukról lemondottak és I. Lipót király óhajtására az alkotmány fentartásának feltétele mellett Magyarország kormányát, kevés és végre csak D. M. ellenmondása mellett, örökségileg a Habsburgházhoz kötötték, e miatti búbánatában másnap gutaütés következtében meghalt.
Mint nagy tudományú érmész volt ismeretes; midőn Chiffletius Henrik, Otho római császár rézpénzének valódiságáról akarván meggyőződni, III. Ferdinánd császárhoz fordult, ez a dolognak megvizsgálásával D. M. főkomornikját bizta meg, ki ez ügyben 1655-ben Bécsből a császárhoz, ki akkor Pozsonyban tartózkodott, levelet küldött, melyet Chiffletius: De Othonibus acreis. Antverp. 1656. cz. munkájába fölvett.
Nejével gróf Nádasdy Krisztinával együtt fiuk nevelőjének szóló magyar instructiót irtak Tömördön, 1679. ápr. 26., melyet Paur Iván a Sopron czímű lapban tett közzé (1879. 53. sz.)
Horváth Mihály, Magyarország Története. Pest, 1862. 243.
Nagy Iván, Magyarország Családai III. 390. 393. l.