kir. törvényszéki biró, előbbinek fia, szül. 1844. júl. 15. Baján Bács-Bodrogmegyében; a gymnasiumot szülővárosában, a jogot a pesti egyetemen végezte; egy évig Baján ügyvédkedett; azután a birói pályán működött mint kir. aljárásbiró Zomborban; 1887 óta vezető járásbirája a zombori kir. járásbiróságnak és Zombor sz. k. város törvényhatóságának bizottsági tagja.
Irodalmi első kisérlete a Vasárnapi Ujságban 1863-ban megjelent költeménye volt; azontúl u. ott 1870., 1876., 1879., 1881-84, 1886 óta; 1865, de különösen 1867-től fogva a fővárosi szépirodalmi lapok majd mindegyikében és néhány bácskai lapban jelentek meg lyrai költeményei u. m. a Fővárosi Lapokban, melynek 1865 óta állandó munkatársa, hol eddig 70 költeménye jelent meg, Magyarország és Nagyvilágban (1869-70.), Képes Világban, Hazánk és Külföldben (1869-70.), Nefelejtsben (1869-70.), Divatban, Családi Körben, Ország-Világban (1881.), Szana Koszorújában, M. Salonban (1885.), Bácskában, Zombor és Vidékében, mely utóbbiban nehány széptani czikke is jelent meg stb. Más lapokban 1888 óta megjelent költeményei s fordításai a szerb költészetből egy kötetet tesznek. Az utóbbi időben Jovanovics Jovan szerb költőtől és másoktól, úgy a szerb népkölteményekből és dalokból sok költeményt lefordított. A Dal cz. tankölteménye a Kisfaludy-társaság 1887. pályázatán dicséretet nyert és a társaság Évkönyvében (XXI. kötet) megjelent.
Munkái:
1. Dömötör Pál költeményei. Zombor, 1876.
2. Ujabb költeményei. U. ott. 1884. (Ism. Főv. Lapok 46. Budap. Hirlap 56. Nemzet 90. sz. Koszorú.)
3. A perlekedő atyafiak. Bpest 1885. (Historiák és Nóták 4.)
4. Az ujoncz-szökevény. U. ott, 1885. (Historiák és Nóták 19.)
5. Bácskai nóták. U. ott, 1886. (Historiák és Nóták 25.)
6. A váltó vagy őrizkedjél az uzsorásoktól. U. ott, 1886. (Historiák és Nóták 44.)
7. Költemények. Győr, 1888. (Egyetemes Könyvtár 7., Ism. Egyetértés 230., Nemzet 270., Főv. Lapok 225., P. Napló 270., M. Szemle 52-54., Bácska 85. sz.)
8. A selyembogár. U. ott, 1889. (M. Mesemondó 31.)
9. Hazugság a bűnök anyja. U. ott, 1889. (Historiák és Nótárk 87.)
10. A nemzetiségek, vagy: horvát, oláh, tót, szerb és németség! Legyen velünk áldás és békesség! U. ott, 1890. (M. Mesemondó 37.)
11. A javulás útja, vagy a családi élet boldogsága. U. ott, 1890. (M. Mesemondó 44.) (A selyembogár prózában van irva, a többi erkölcsi alappal biró verses elbeszélés.)
A hegyesi (1848-ki) csataemlék leleplezésére: Hősök emléke cz. ódát irt, mely az 1887. ünnepélyen szavaltatott. Győri Vilmos Koszorújában (Bpest, 1875.) és Radó Antal Költők Albumában több eredeti költeménynyel van képviselve; az Unsere Kunst in Wort und Bild cz. bécsi Anthologia is fölvette egy költeménynyel és arczképpel.
M. Könyvészet 1884. 1887-89.
Magyar Szemle 1890. 29-32. (Szulik József.)
Bácska 1890. 18. 46-49. sz. és önéletrajzi adatok.