ev. ref. lelkész, szül. 1844. aug. 15. Dömsödön Pestmegyében, hol atyja D. Sándor kántor volt; a gymnasium két osztályát Pesten a piaristáknál, a többit Kecskeméten végezte; a theologiát Pesten hallgatta, de az utolsó évre az egyházkerület engedélyével Zürichbe ment. 1868-ban Dömsödön káplán lett, 1869-ben kecskeméti segédlelkész, 1871-ben pap Tasson (Pestmegyében), hol jelenleg is működik.
1864-ben a kecskeméti önképző-társulat Emlékkönyvébe epigrammákat irt Schiller és Goethe után ford., 1868-ban, mint a zürichi magyar egylet jegyzője, az egylet történetét irta meg (Hon 11. sz.) 1870-ben két költeményét, Naplótöredékek, Utijegyzetek Svájczból cz. a Kecskeméti Lapokban közölte; két prédikácziója a Fördős által szerkesztett Kecskeméti Lelkészi Tárban, más kettő az Öreg János és V. Balog Lajos szerk. Gyakorlati Lelkészetben (1877.), Czikkei a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1889.)
Munkái:
1. Bucsúhangok, néhai mányai Koller József úr sírja felett elmondatott egy római kath. temetésen, Bpest, 1864.
2. Jézus története és a keresztyén egyház eredete. Vögelin Salamon után ford. Kecskemét, 1872. (Ism. Prot. Lap.)
3. A tassi ref. egyház templomépítési pénztárának története. Bpest, 1877.
4. Ima és egyházi beszéd 1886. júl. 25. Tasson. Kecskemét, 1887.
5. Egyházi beszéd az 1890-91. évi XXVI. t.-cz. szentesítésének emlékezetére rendelt hálaünnepen 1891. nov. 29. U. ott, 1891.
Kéziratban több gyakorlati papi beszéd és Wislicenus könyvének fordítása két vaskos kötetben.
Petrik Könyvészete.
Uj M. Athenás 107.
M. Könyvészet 1887.
Szász János, Betűsoros tárgymutató. 1888. 71. l.