főgymnasiumi igazgató, szül. 1857. júl. 13. Losonczon Nógrádmegyében; középiskoláit a rozsnyói r. kath. főgymnasiumban végezte 1875-ben; a bölcseletet a pesti egyetemen hallgatta s az alapvizsgálatot 1877. decz. letette. A tanári képesítést (történelem és földrajzból) 1880-ban fejezte be. Első alkalmaztatását 1878-79-ben a losonczi m. kir. állami főgymnasiumban mint próbaéves tanárjelölt kezdette meg. 1879-80-ban nevelő volt Jópatakon (Nógrádm.); az 1880/81-1883/4. iskolai években ismét a losonczi áll. főgymnasiumban működött mint helyettes tanár, tanított továbbá a Kovarcz-féle középleányiskolában és az iparos ifjak esti tanfolyamában; egyúttal az ipariskolai bizottság jegyzője s a losonczi dal- és zeneegyesületnek titkára volt. 1884-től 1887-ig az árvamegyei alsó-kubini áll. polgáriskolában rendes tanító volt. 1887. szept. 1-től 1889. ápr. 24-ig rendes tanár és helyettes igazgató az árvamegyei trsztenai kir. kath. gymnasiumban; azóta ugyanott rendes igazgató; Árvamegye törvényhatósági bizottságának tagja, a trsztenai kisdedóvóintézeti gondnokság elnöke, a felvidéki magyar közművelődési egyesület árvamegyei választmányának alelnöke, a beszterczebányai kereskedelmi egyesület kamara levelező tagja s a trsztenai tanári kör elnöke.
Paedagogiai értekezései a Herkulesben: 1877. A testi nevelés főteendői; a Polgáriskolai Közlönyben: 1885. A tanári tanácskozásokról. A közös és egybevágó eljáráshoz szükséges tényezőkről, A magyar nyelv tanításáról az alsó három osztályban, Mik és milyenek legyenek az Utasítások? 1886. A polgári iskolák népszerűsítésének módjáról, Az irásbeli dolgozatok javítási módjáról, Bevezetés Arany János Toldijához; a Polgári Iskolában: 1886. A polgáriskolák népszerűsítésének módjáról; a Néptanítók Lapjában: 1887. Vezérczikk a húsvéti számban, A testi nevelés főteendői; a kolozsvári Család és Iskolában: 1887. A tanférfiak testületi szelleméről, 1888. Nézetek a tanítás helyes, gyakorlati módjáról, A házi nevelés főtényezői, Eszmék az iskola nevelő hatásáról, 1889. A fegyelmezés mint az iskolai élet elsőrangú tényezője, 1889. Az olvasmánytárgyalásról, 1890. Az iskola az erkölcsi képzés szolgálatában, A család és iskola kölcsönösen támogassa egymást, 1891. Az irásbeli dolgozatok, 1892. A tanító mint a nép társadalmi, szellemi és erkölcsi vezetője, A hivatásról, A földrajzi térképolvasás a földrajzi tanításban; az Orsz. középiskolai Tanáregyesület Közlönyében: 1888. Az osztályfői teendők, 1889. Az évvégi vizsgálatokról, 1890. Az ifjusági könyvtárakról, 1891. Magyarázatok az 1891-92-ben kiadott miniszteri rendeletekhez; a losonczi Nevelésben: 1888. Nőnevelésünk alapeszméiről, Feleltetés, ismétlések, 1889. A nem magyar ajkú felnőttek oktatása a magyar nyelvben, Egyetemes Közoktatásügyi Szemlében: 1890. A középiskolai nevelés nemzeti feladatairól, 1891. A reáliskola az egységes középiskola szempontjából, 1892. Irányeszmék a középiskolai nevelés-oktatásban, Vélemény az egységes középiskoláról; a Nemzetben 1892. febr. 17. sz. Egységes középiskola, Pályaválasztás; publicistikai dolgozatai: az Ország-Világban 1885. A jó palóczokról, Az árvamegyei tótok; a Nemzetben 1885-87. Árvamegye közéletéről vármegyei közgyűlési tudósítások, 1887. A felvidék magyarjaihoz; a Budapesti Hirlapban: 1885. márcz. 22. sz. A palóczokról, jún. 28. sz. Ujabb palócz photographiák, 1885-1891. Magyar nemzeti kulturmozgalmakra vonatkozó több közlések; a Felsőmagyarországi Nemzetőrben: 1885. A nemzeti kulturmozgalom Árvamegyében, Az Árva völgyéből (Árvamegye ismertetése), A felvidéken szükség van tömörülésre s az egész vonalon kitartó munkásságra, Árva vára, Hazafiúi és polgári kötelmeinkről, A nemzetiségek és nemzetegység hazánkban, 1886. Alsó-Kubinból a Királyhegy alá, A Garam felső völgyében, A sztraczenói völgynyilástól a dobsinai jégbarlangig, A magyar közművelődési egyesületek néhány feladatáról, Nógrád legmagasabb pontjain, Társadalmi mozgalmaink viszonya az összességhez, A kereskedelem a magyarosodás szolgálatában, 1887. Árvamegye természeti és kulturális szempontból és néprajzi tekintetben, Társadalmi állapotainkról, A felvidék magyarjaihoz, A hazafias közszellem fejlesztéséről, 1888. A kultúra terjesztésének módjáról és kulturmozgalmakra vonatkozó levelezés (1885-86.); Losoncz és Vidékében: 1880-81. irt 40 önálló czikket és 15 különféle tárczát, 1884. Árvamegye leirása, 1885. A nemzetiségek a felvidéken sat. 1886. A magyar közművelődési egyesületek feladatairól, A polgári rend ujból való keletkezése és fejlődése Európában a népvándorlás után, Városaink keletkezéséről sat.; a Tátravidéki Hiradóban. 1885. Alakítsunk jótékonysági egyesületeket, A magyar nyelv érdekében, A társadalmi regenerálásról, Ipartestület és kereskedelmi szövetkezetek, Egyesületeinkről, Murány vára, 1887. A Garam felső völgye; a Felvidéki Hiradóban: 1887. A törvénykezési párviadalokról, Egyetértsünk! Az európai polgári rend felszabadulásának üdvös hatása, Üdv a felvidéki magyar közművelődési egyesületnek, A czéhekről, A házi nevelés köréből, 1888. A köztevékenység nehány feltételéről, A magyar közművelődési egyesületek terjesztése érdekében, az Árvamegyei Hirlapban: 1889. Általános ipari és kereskedelmi társulatot Árvamegyének, A magyar nyelv mint egyik fő nemzetalkotó tényező, 1890. A kereszténység világhivatásáról; a Felvidéki Nemzetőrben: 1891. A magyar kulturegyesület teendői, A magyar nyelv, A közigazgatás a magyar állameszme szolgálatában, A hivatásról; az Egyetemes Közoktatásügyi Szemlében: 1892. 16. sz. Középiskolai administratio. 1. Didaktikai és szervezeti szabályrendeletek.
Munkái:
1. A polgári iskolai élet köréből. Losoncz, 1885.
2. A nemzetiségek és a nemzetegység hazánkban. Nyitra, 1885.
3. A házi és iskolai nevelés fontosabb teendői. Bpest, 1888. (Ism. a Család és Iskola s a losonczi Nevelés.)
4. Néhány lap a trsztenai kir. kath. gymnasium történetéből. A.-Kubin, 1889.
5. Paedagogiai dolgozatok a középiskolai nevelés-oktatás köréből. U. ott, 1890.
6. Tájékoztató a középiskolai felterjesztésekhez. Losoncz, 1892.
7. Az ó-kori történelem tanításáról. 1. füzet. U. ott, 1892.
Kéziratban: Középiskolai ügyvitel és a középiskolák szervezete; A középiskolai uj rendtartás magyarázva; A városi szerkezet s a polgári rend keletkezése, fejlődése és kulturhatása a külföldön és hazánkban; A közép- és uj kornak az egyidejűségre alkalmazott összehasonlító története. Szerkesztette a Losoncz és Vidékét 1880. aug. 4-től 1891. jan. 9-ig, mely lapnak 1880. jan. 15-től főmunkatársa volt; szerkeszti még a trsztenai kir. kath. főgymnasium Értesítőjét 1888-tól.
A trsztenai tanári körben 1888 óta több szakértekezést tartott; igy A házi nevelés főteendőiről, Az ifjusági könyvtárakról, Az évi záró-vizsgálatokról sat.
M. Könyvészet 1886.
Horváth Ignácz Könyvészete.
A trsztenai gymnasium Értesítője 1890. és önéletrajzi adatok.