gyógyszerész, gymnasiumi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1808. nov. 2. Győrött; atyja Thurner József kereskedő volt, ki 1831-ben a megye nemesi lajstromába vétette föl magát. A gymnasium alsó osztályait szülővárosában járta, a bölcseletet a soproni főgymnasiumban végezte; azután 1824-től 1827-ig ugyanott a Kochmeister-féle gyógyszertárban gyakornokoskodott és végül segédképen töltött több évet Pesten és Pozsonyban. A füvészet iránti előszeretetének fejlesztésére a soproni tartózkodás nagy befolyással volt. További kiképeztetése czéljából 1831-32-ben a bécsi egyetemet látogatta. Tanulmányainak végeztével 1836-ig többféle gyógyszertárban segédeskedett. 1836-tól 1840-ig az atyja által megvett gyógyszertár tulajdonosa volt. 1840-ben a m. kir. helytartótanács egészségügyi osztályában nyert alkalmazást; 1848-ban Eötvös József báró a m. kir. cultusministeriumba hivta meg. Ez időben a pesti füvészkert hirneves felügyelőjével Rochel Antallal megismerkedett, kivel több kirándulást tett; barátságot kötött Sadler József botanikus tanárral és Lang Adolf természetvizsgálóval is. Bánáti utjában Heuffel Jánossal, Torontálmegye hires orvosával jött közelebbi érintkezésbe. Megismerkedvén Zichy János gróffal, vele több füvészi kirándulást tett a dunántuli vidékre s a stiriai Schneebergre. A bécsi füvészekkel is összeköttetésben állott, sőt a külföldi tekintélyek is nagyra becsülték közleményeit. A németországi füvészek Nestora, Reichenbach és fia tőle sok becses adatot nyertek; meglátogatta őt dr. Ascherson a berlini tudós is, kit a magyar nevek helyesirásában és kiejtésében oktatott. A szabadságharcz lezajlása után a magán életbe vonult és kedvencz tudományának élt. 1853-ban a szarvasi gymnasium megválasztotta a természettudományok tanárává; 1860-ban a pesti ág. ev. gymnasiumnak lett tanára, mely állásában 1873. okt. 9. Pesten történt haláláig megmaradt. A m. t. akadémia 1858. decz. 15. választotta levelező tagjai sorába; emlékbeszédet Kalchbrenner Károly 1875. jan. 25. tartott fölötte a m. t. akadémiában.
Czikkei s értekezései megjelentek a Term. tud. társaság Évkönyvében (II. 1845. Buda vidékének s illetőleg Magyarországnak égaljviszonyai), Uj M. Muzeumban (1853. Rajzok a növények életéből. I. Növényvilág és az ember. II. Növénysejt). Szarvasi ág. ev. főgymn. Tudósítványában (1854. A természettudományok studiumáról, 1855. A phanerogamák termékenyítése és az embryo képződése, 1859. A czukorról és keményítőről. 1860. Szarvas vidéke és a magyar alföld, természetrajzi vázlat), Pesti ág. ev. gymn. Értesítvényében (1862. Pestmegye viránya összehasonlítva A.-Ausztria virányával), M. Akad. Ért. Math. és Term. Közl. (1860. A górcső történelmének és alkalmazásának vázlata, 1864. Budapest tölgyei, adalék a tölgyek historiájához), M. orvosok és term. Munkálataiban (IX. 1864. A magyar virány cuscutái), M. Tanügyben (1872-73. Könyvismertetések.) Ezeken kivül sok birálatot irt a P. Lloyd tanügyi rovatába (Heinrich Gusztáv szerkesztése alatt) és több értekezést olvasott föl az akadémiában és a term. tud. társulatban, melyek nem jelentek meg.
Munkái:
1. Das Banat in topographisch-naturhistorischer Beziehung, mit besonderer Berücksichtigung der Herculesbäder nächst Mehadia und ihrer Umgebungen... Pressburg, 1839. (Censurai kézirati példánya a m. n. múzeumi kézirattárában.)
2. Das Ganze der Essigfabrikation theoretisch und praktisch abgehandelt,... Pesth, 1841.
3. Der vollständige Betrieb der Branntweinbrennerei nach allen seinen Verzweigungen, mit ausführlicher Beschreibung der Malz- und Hefenbereitung, des Maischverfahrens,... U. ott, 1843.
4. Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen und Ergebnissen. U. ott, 1853.
5. Az ásványtan elemei algymnasiumok és alreáliskolák számára. U. ott, 1858. (Kiadja Batizfalvi István. 2. átdolg. kiadás. U. ott, 1864. 3. átdolg. kiadás. U. ott....)
6. Ásványtan felsőbb tanodák számára. Kiadja Batizfalvi István. U. ott, 1865.
7. Az állattan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb oszályai számára. Kiadja Batizfalvy István. I. rész. Az emlősök. U. ott, 1863. (2. jav. kiadás. U. ott, 1872.) II. rész. Madarak, hüllők és halak. U. ott, 1863. (2. ujra átdolgozott kiadás. Bpest, 1874.) III. rész. Gerincztelen állatok. Pest. 1864.
8. A növénytan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb osztályai számára. U. ott, 1864.
9. Die Cuscuten der ungarischen Flora. Vortrag gehalten in der IX. Versammlung ungarischer Naturforscher zu Pest 1863. Aus dem Ungarischen übersetzt von. P. Ascherson berichtigt und ergänzt vom Verfasser. 1868. (Különnyomat a Linnaea XXXV. kötetéből.)
Kanitz, Versuch einer Geschichte der ungar. Botanik. Halle, 1865. 197-202. l.
Szinnyei Könyvészete.
Kalchbrenner Károly, Dorner József emléke. Bpest, 1875. (Értekezések a term. tud. köréből. IV. kötet 2. sz.) és gyászjelentés.