orvosdoktor, szül. 1849. decz. 23. Baján Bácsmegyében, hol atyja kiskereskedő volt; középiskoláit szülővárosában végezte s 1867-től a bécsi egyetemen a természettudományokat hallgatta s különösen a vegytannal behatóbban foglalkozott; 1871-ben az innsbrucki egyetemre Maly R. tanár mellé került mint az élet- és kórvegyészeti tanszék assistense, hol 1873-ban orvosdoktori oklevelet nyert. 1874-ben Schneider tanár meghivására a bécsi egyetem első vegyészeti tanszékénél az assistensi állást foglalta el. 1876-ban Gráczba ment, hogy az időközben oda áthelyezett Maly műegyet. tanár laboratoriumában a vegyészet gyakorlati tanítását vezesse; ugyanott 1877-ben mint az általános és physikai vegytan magántanára habilitáltatta magát. Az 1877-78. orosz-török háborúban a török részen mint műtőorvos vett részt; hét hónapig a Sipka-szorosnál mint a kazanliki tábori kórházak főorvosa működött és 1878. jan. 7-9. a Sipka-szorosnál vívott csaták után, mint török részről való parlamentair, Kazanlik városát a győztes oroszoknak átadta; azután a drinápolyi kórházakban, valamint a Bosporus magaslatain táborzó csapatoknál működött. A háború befejeztével szülővárosába visszatért, hol orvosi gyakorlatot folytatott. 1883-ban ideggyógyászati tanulmányutra Berlinbe ment, hol egy évet Westphal ideg- és elmegyógyászati klinikáin töltött, de egyszersmind Helmholtz, Duboys-Reymond és Virchow laboratoriumaiban is dolgozott. Miután még egy ideig Párisban Charcotnál a Salpetrieren tartózkodott, 1885-ben Budapesten mint idegorvos állandóan letelepedett.
Az irodalomban kiterjedt munkásságot fejtett ki a természettudományok, különösen a vegyészet, orvostan (ideggyógyászat, gyógyszertan, orvosi tudomány történelme sat.) terén; ezeken kivűl philosophiai népszerű természet-, orvos- és társadalomtudományi czikkeket, kritikai tanulmányokat sat. is irt; a fontosabbak a következő évkönyvekben, folyóiratokban és lapokban jelentek meg: Sitzungsberichte der Akademie der Wissenschaften in Wien (LXVIII. 1873. Richard Maly und Julius Donath: Beiträge zur Chemie der Knochen, XLIX. 1874. Über die bei der sauren Reaction des Harns betheiligten Substanzen, LXXV. 1877. Verhalten des Hydroxylamins gegen alkalische Kupferlösung, ugyanez a berlini Berichte der deutschen chem. Gesellschaft czímű folyóiratban, LXXIX. 1879. Das spec. Gew. des Uranoxyd-Oxyduls und das Atomgewicht des Urans), Berichte der deutschen chem. Gesellschaft in Berlin (XII. évf. Notiz über die Darstellung des Baryums aus Baryumamalgam, XIV. Physiologische und physiologisch-chemische Wirkungen des Chinolins, Beiträge zu den psychologischen Wirkungen und den chemischen Reactionen des Chinolins), Bajai Közlöny (1878. A tánczoló dervisek Konstantinápolyban), Wiener med. Wochenschriftben (1880. Ekzem in Folge von Atropineinträufelung), az Orv. Hetilapban (1885. A budapesti lakásviszonyok felől, Ugyanez a Budapester Tagblattban szept. 6., A hőérzék határairól egészséges és beteg állapotban, ugyanez a berlini Archiv für Psychiatrie-ban, 1886. Joannes Wierus, ugyanez a Wiener med. Wochenschriftben, 1890. A Hutchinson-féle ophtalmoplegia internáról, ugyanez az 1891. Wiener med. Presseben, 1891. Az aethylenum bromatum mint uj szer az epilesia ellen, Ugyanez a berlini Therap. Monatshefteben, 1892. Hysterias pupilla és accomodativ hűdészek hypnotikus suggestio által gyógyult esete, Ugyanez az Ungar. Archiv für Medizinben), Pester Lloydban (1885. 73. sz. Gehirn und Sprache, 1886. 8. sz. Wunderheilung, 183. sz. Geistige Vererhung, 232. sz. Die ungarische Krankheit, 1887. ápr. 15. Hypnotismus, 1890. 153. sz. Genie und Wahnsinn), a Wiener med. Presseben (1885. Zur Kenntniss des Chinolins und dessen Anwendung gegen Diphterie, Jos. Körösi's Statistik über die Sterblichkeit der Stadt Budapest, 1889. Ein Fass von progressiver Muskelatrophin, beginnend an der Unterextramität), Virchow Archivjában (Berlin, CIV. 1886. Johann Weier über den Hermaphroditismus), a Journal für praktische Chemieben (N. F. XXXIII. 1886. Zur Kenntniss des Dehydromorphins). M. tud. Akad. Értesítőben (1886. A morphin sorsa a szervezetben, ugyanez az Orvosi Hetilapban és németűl a Pflüger Archivjában), Természettudományi Közlönyben (197. füzet 1886. Az oxidálódásnál végbemenő chemiai folyamatok, ugyanez a Neue Freie Presseben 1886. nov. 4.), M. Salonban (1887. Az ördöngösség a művészetben), Egyetértésben (1888. márcz. 30. Opiomania és morphinismus), M. orv. és term. Munkálataiban (Nagyvárad, 1890. A traumaticus neurosisról, ugyanez a Wiener med. Wochenschriftben), a Gyógyászatban (1891. További közlemények a traumaticus neurosisról, 1892. A hypnotismus és suggestiv therapiáról, ugyanez a Wiener med. Wochenschriftben), az Életben (1891. Az erkölcsiség fejlődése), M. Szellemi életben (1892. A két mohamedanus), végre a Nemzetben (1892. 231. sz. A hypnótismus és suggestiv terapia előadása a brassói vándorgyűlésen).
Szerkeszti a Klinikai Füzeteket 1890 óta Budapesten.
Magyar Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és önéletrajzi adatok.