középiskolai tanár, szül. 1840. márcz. 1. Szegeden szegény napszámos szülőktől; 16 testvér közül csak őt taníttatták szülei; a gymnasium öt osztályát a szegedi kegyesrendi főgymnasiumban végezte s 1859. aug. 20. a kegyesrendiek közé lépett és a próbaévet Váczon töltötte; a VI. osztályt Kecskeméten, a VII-et Kolozsvárt járta; 1862-63-ban Máramaros-Szigetre tették tanárnak, hol e mellett a VIII. osztályt is elvégezte; 1863-64-ben Nyitrán hittanhallgató volt; azután tanár volt Sátoralja-Ujhelyben (1864-65, ezen év aug. 12. misés pappá szentelték föl), Kecskeméten (1865-66), Kolozsvárt (1866-68), Debreczenben (1868-69), Léván (1869-70), Selmeczen (1870-72), hol a bányászati akadémia előadásait is hallgatta, Budapesten (1872-76) és itt tette le a tanári vizsgálatot is. 1876. aug. Nagy-Becskerekre küldte a rend igazgatónak és házfőnöknek; itt a rend kormányával történt összekoczczanás miatt 1877. szept. 23. a rendből kilépett; mire a nagykikindai gymnasium igazgatójává választották; itten sokat kellett küzdenie a magyar tannyelv ellenségeivel, az omladinistákkal; ezen harcz volt szülője sok politikai és polemikus czikkének; jelenleg is ott működik mint tanár.
1868-tól társadalmi, politikai s vegyes tartalmú czikkeket irt a M. Polgárba, Reformba, Pesti Naplóba, Nemzetbe, Szegedi Hiradóba (melynek rendes munkatársa volt), Torontálba stb.
Értekezései: Miként kell egy oly teljes köbből a köbgyököt kivonni, melynek gyöke három jegyü szám? (Az orsz. középtanodai tanáregylet Közlönye 1870-71.); A másodrendű görbék (A kegyesrendiek budapesti főgymn. Értesítője 1874.)
Munkái:
1. Természettan a középtanodák alsóbb osztályai használatára. Bpest, 1875.
2. Elemi mértan a középtanodák felsőbb osztályai számára. II. rész. Háromszög-mértan. IV. rész. Elemző mértan a síkban. U. ott, 1876-77. (Arányi Bélával,)
Álneve s jegyei: Egy lyceumi tanár, s. ö., ?, x+y és D. J.
Kegyes-Tanítórendiek Névtára 1865-67.
Zelliger, Esztergom-Vármegyei Irók 33. l.
Szinnyei Könyvészete.
Nagy-Kikindai gymnasium Értesítője 1891. és önéletrajzi adatok.