Kezdőlap

Domanovszky Endre,

nyug. jogakadémiai tanár, m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1817. nov. 17 Komlóson Békésmegyében; tanult szülőhelyén és 1830-tól Mező-Berényben, hol (atyja elszegényedvén) a maga erejéből tartotta fenn magát; 1836-ban a logikai s physikai osztályokat a selmeczi ág. ev. lyceumban, a két évi theologiai tanfolyamot 1842-ben Pozsonyban végezte, mire a papjelölti vizsgát letette. Az 1842-43. tanévben Armbruszter fia mellett nevelősködött és egyúttal Pápán a jogot tanulta. 1843. okt. külföldi egyetemekre ment s Halléban három évig tanult, hol Erdmann bölcseleti előadásait hallgatta; a jenai s berlini egyetemet is meglátogatta. 1846. aug. visszatért a hazába s Lónyay Gábor családjánál 1848. novemberig nevelő volt, azután Vladár Ervin nevelője volt Somban Beregmegyében; 1849. okt. gr. Zichy Edmundné (Odescalchi herczegnő) Jenő fiának nevelője lett. 1850. februártól a szarvasi gymnasium tanára lett. 1852-ben a gymnasium 50 éves jubileuma alkalmával ő tartotta az emlékbeszédet; 1853-tól a soproni lyceum felső osztályaiban a magyar nyelvet, törétnelmet és a philosophiai propaedeutikát, a theologiában pedig a bölcseletet tanította. Ezen kivül 20 évig a magyar ifjuság önképzőkörének is elnöke volt. 1876-ban a nagyszebeni jogi akadémiában a bölcselet rendes tanárának neveztetett ki, melynek 1887. jún. történt feloszlatása után nyugalomba helyeztetett és azóta a fővárosban él. A m. tud. akadémia 1871. máj. 17. választotta levelező tagjai sorába.

Két verse jelent meg a Tavasz cz. zsebkönyvben (Pápa, 1845.); programm-értekezései: A gymnasiumi bölcsészeti oktatásról (Szarvasi ev. gymn. Értesítője 1853.), Aristoteles psychologiája (Soproni ág. ev. gymnasium Értesítője 1855.), Magyar ünnepi szónoklat az intézet 300 éves jubileuma alkalmával (u. ott, 1858.), Emlékbeszéd Pálfy József felett (u. ott, 1870.), Paduai Marsiglius tana az államról a magyar tud. akadémia Értesítőjében (1888.), Macchiavelli Miklós politikája és «Fejedelme» a Philosophiai Szemlében (1889.) jelent meg. Irt még paedagogiai s philosophiai czikkeket a Kemény Zsigmond Pesti Naplójába, a Török János M. Sajtójába s a Honba névtelenül.

Munkái:

1. A bölcsészet története. I. köt. Ó-kor. (Ism. Budapesti Közlöny 1871. 2. 4. sz. P. Napló 1871. 80. sz.). II. kötet Az egyházi atyák kora. III. köt. A schotastika kora. IV. kötet. A renaissance kori bölcsészet története. Bpest, 1870. 1875. 1878. 1890. (Az I., II. és IV. kötet külön-külön a Marczibányi mellékjutalomban részesült.)

2. A bölcsészet szükségképeni tudomány. U. ott, 1872. (Székfoglaló. Értek. a bölcs. tud. köréből II. 2.)

3. A logica fogalma. U. ott, 1874.) (Értek. a bölcs. tud. kör. II. 4.)

4. Emlékbeszéd Mihályi Károly lt. felett. U. ott, 1884. (Emlékbeszédek a m. tud. akadémia elhunyt tagjai felett I. 10.)

5. Dante mint politikai iró. U. ott, 1888. (Értek. a társad. tud. kör IX. 5.)

M. Tud. Akadémia Értesítője. V. 1871. 154. 169. 1887-88. 1890. 75. l.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1878. 1884. 1888. 1890. Szépirod. Kert 1888. 27. 28. sz. és önéletrajzi adatok.