jogi doktor és hirlapiró, szül. 1862. febr. 7. Nagy-Atádon Somogymegyében; középiskoláit 1873-tól 1881-ig Pécsett a cziszterczitarend főgymnasiumában végezte. 1881-től a pécsi jogakadémia hallgatója volt és a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen fejezte be 1885-ben, hol 1891-ben jogi doktor lett. 1884. szept. 1-től a Nemzet politikai napilapnak belmunkatársa.
Első verse a Pécsi Figyelőben (1879. 14. sz.) jelent meg; ettől kezdve számos költeménye jelent meg (u. ott, 1879. 1881-82.). 1880-ban Pécsi győzelem 1686. cs. költői elbeszélése pécsi nemzeti kaszinó által hirdetett pályázaton dicséretet nyert. 1882-ben részt vett a Pécs cz. szabadelvűpárti közlöny megalapításában, mely lapnak 1883-ban segédszerkesztője, egyszersmind a nemzet pécsi levelezője lett. A pécs cz. lapba többnyire Botond álnév vagy D. J. jegyek alatt számos czikket irt; többek között: Építsünk szinházat, Contra német szinház (1884. Irányczikkei élénk visszhangra találtak, a mennyiben a városi hatóság a német színi előadások tartására az engedélyt megtagadta s mozgalom indult meg új szinházépület emelésére; az építés legközelebb meg is kezdődik; számos politikai czikke, ismertetése s birálata). A pécsi egyetem (u. ott, 1891.) Mint a Nemzet belmunkatársa, e lap majdnem minden rovatába dolgozik; az 1885. budapesti országos kiállításon mint külön tudósító működött, önálló czikkei s tárczái közűl nevezetesebbek: Pécs a föld alatt, látogatás egy mintapinczében (1884. 241. sz.), A pécsi székesegyház restaurálása (254. 255. sz.), Régi Szeged (1885. 93. sz.), Fabiola vagy a katakombák egyháza (Ism. 1888. 277. sz.), Paprika Jancsik (1890. 202. sz.), A szepesi székesegyház restaurálása (1891. 301. sz.); az egyházi jogtudomány, keresztény műarchaeologia, főpapok életrajza s több vegyes czikk jelent meg tőle a Vasárnapi Ujságban (1884. Az első tűzpróba, József Ágost és László főherczegek a pécsi sátortáborban, 1885. Vaszary Kolos főapát, 1889. Jankó Pál zongora-billentyűje, 1890. Steiner Fülöp és Dessewffy Sándor, 1891. Császka György kalocsai érsek; Szmrecsányi Pál szepesi püspök, Pécsről, A pécsi bazika, A szepesi székesegyház). A vidéki lapokba is több czikket és tárczát irt, így Az urfi eltünése cz. víg beszélye a Szepesi Közlönyben (1891.) jelent meg.
Kéziratban van: Egy családjogi monographia.
Önéletrajzi adatok.