cziszterczita rendi áldozó-pap, D. János és Lelkes Éva fia, szül. 1779. márcz. 9. Bodajkon Fehérmegyében; tanult Székes-Fehérvárott, a rhetorikát Komáromban Doszlern benczés alatt, a philosophiát Pozsonyban végezte; azután a székesfehérvári papnevelőbe lépett; 1803. márcz. 20. misés pappá szentelték. Káplán volt Szent-Erzsébeten, Mucsinban, Mágocson, Pécsett, Mosgón Somogymegyében; plébános Bölcskén. Ekkor nevelőnek ment Battyányi Antal grófhoz. Időközben a szerzetességhez kapott kedvet és 1813-ban Heiligenkreuzban (Ausztria) a cziszt. rendbe lépett, 1814. nov. 1. letette az ünnepélyes fogadalmat. Kezdetben Heiligenkreuzban az énekes fiúk előljárója (praefectus) volt; majd meg hosszú ideig lelkészkedett Nagyfalván (Mogersdorf) Vasmegyében; 1834-ben Szent-Gotthardon magyar hitszónok lett. 1843-ban alperjelnek és lelkiatyának (spiritualis) Heiligenkreuzra visszavonult és itt az ujonczokat és a többi növendékeket a magyar nyelvre oktatta. Elbetegesedvén, Szent-Gotthardra vonult, hol mint gyóntató működött és meghalt 1856. márcz. 5.
Munkái:
1. Európa tekintete jelenvaló természeti, miveleti és kormányi állapotjában. Az egész munkához Európa földképe járul magyar nyelven. Bécs, 1829-31. Tizenkét kötetben. (IX. kötet: A magyar birodalmak. Magyar-, Horvát- és Tót- (Szlavonia) ország; a Határ-őrző ezredek vidékeivel, a Tengerparti kerülettel s Erdélyország.)
2. Magyarország tökélletes mutató-könyve. (Index topographicus.) U. ott, 1830. Térképpel.
3. A szent földi vándorló, az az Leeb Róbert cziszterczi szerzetes... utazása a szent földre és a sz. Gotthárdi cziszterczi rend régi birtokai visszanyerése. Esztergom és Pest, 1831.
Szeidemann Ferencz cziszterczi apát életrajzát irta a Tudom. Gyűjteménybe (1824. IX. 119. l.)
Kézirati munkái: Vestigia Cistercii florentis, 1815. a heiligenkreuzi könyvtárban. Rajzolatja a szent kereszti cistercita barátok klastromának alsó Ausztriában (vallis nemorosa) Ligetes völgy (Heiligen Kreiz), 1817. szinezett képpel. (Dobrovszky budapesti könyvkereskedő jegyzékében 1891. nov. 1 frt 50 kr.); Gazdaságbeli hasznos közlések 1825. és Vigasztaló levele Trattner Jánoshoz ennek fia, Tamás halála fölött; mindkettő a m. n. múzeum kézirattárában van.
Tudom. Gyűjtemény 1824. VI. 120. IX. 119. l.
Toldy Bibliogr. (Tudom. Tár III. 1833. 196. l.)
Petrik Bibliogr. és dr. Békefi Remig szives közlése.