ág. ev. lelkész, szül. 1828-ban Nagy-Szlaboson Gömörmegyében, hol atyja ev. pap volt; tanult Lőcsén, végezte a theologiát; káplánkodott Nagy-Rőczén és Breznóbányán; 1860-ban a tót nyelv tanára volt a selmeczi ág. ev. lyceumban, később pap Szirken Gömörmegyében. Meghalt 1885. okt. 22.
Negyven évig dolgozott a tót irodalom terén a truócz-szent-mártoni tót nemzetiségi irányban; különösen a tót folklore szorgalmas mivelője volt; összegyűjtötte s kiadta a tót nép regéit, szokásait, játékait, dalait és ezekről értekezéseket irt. Fordított Byronból és Mickiewiczből. Irt a Sokol (sólyom), Lipa (hársfa), Slov. Pohlady (tót szemle) sat. folyóiratokba.
Munkái:
1. Slovenské povesti. Rozsnyó, 1858-60. (Tót népregék öt kötetben.)
2. Uvahy o slovenských povestiach. T.-Szent-Márton, 1871. (Értekezések a tót népregékről.)
3. Sbornik. U. ott, 1870-74. (Népköltési gyűjtemény két füzetben.)
4. Prostonárodné obyčaje, povery a hry slovenské. U. ott, 1880. (Tót népszokások, babonák és játékok.)
Álneve: Driencsanszky.
Slovenské Pochlady 1886. 7. 8. cz. arczk.
Vlcek, Dejiny Literatury Slovenskej, Turócz-Szent-Márton, 1889.
Petrik Bibliogr. IV. 78. l. és Wagner Lajos szives közlése.