ügyvéd és gyorsiró. 1837-ben Miskolczon Borsodmegyében Bakó alügyész mellett jurátuskodott; 1838. tavaszán Pestre ment felesküdni patvariára. Ez időben németből fordította a Worte des Glaubens cz. munkát. 1843-ban Pozsonyban az Országgyűlési Tudósításokba dolgozott Kossuth mellett, kinek kedves embere volt. 1848-ban kiadta Kölcsey országgyűlési naplóját; az 1849. hadjárat alatt a magyar kormány megbizásából mint történetiró működött. A szabadságharcz után Mezőkeresztesre vonult és ott ügyvédkedett. Meghalt 1854-ben.
A sárospataki nyelvmivelő társaság Parthenon cz. évkönyveiben (Sárospatak I. 1834. II. 1837.) jelentek meg költeményei; egy ideig a Jelenkorban és Társalkodóba dolgozott, később a Regélő Pesti Divatlapnak (1842.), Frankenburg Életképeinek és a Pesti Divatlapnak munkatársa volt, hol (1844-46) több elbeszélése s egy czikke: Intézkedés Pest városa megerősítése iránt (1848.) jelent meg.
Munkái:
1. Nemes és polgár, vigj. 5 felv. Scribe után ford. Buda, 1842. (Szinműtár, kiadta Nagy Ignácz III. kötet, 1. füzet.)
2. Gyorsirás Taylor rendszere után magyar nyelvre alkalmazta D...y I. Pest, 1843. (Borsos Márton műve más alakban, kevés hozzáadással.) Ezen tankönyv szerint tanultak és irtak azon időben Hajnik Károly, Stuller Ferencz, Szily Barnabás és más gyorsirók; de ezen időben kezdett Magyarországon Novák rendszere is használtatni, főleg Lukács János, Pászthory Zsigmond és Gyurits Antal által, és így nálunk két rendszer nyert alkalmazást, míg Németországban a Gabelsberger rendszere terjedt el.
Különféle álnevek alatt irt; némelyek szerint az Életképekben 1845-ben Sebeshelyi Gábor név alatt megjelent birálat Bánk bánról szintén az ő műve.
Kéziratban maradtak fordított szinművei: A selyem-árus, vigj. 5 felv. Scribe után francziából ford. a m. t. társ. költségén (először adták 1841. szept. 20. a pesti nemzeti szinházban) és Coriolan, Shakespere után ford. Egressy Gáborral együtt (először 1842. jan. 25. Pesten a n. szinházban) mindkét szinmű kézirata a n. szinház levéltárában; egy fordított szinműve: Hogy kell összeesküdni, vigj. 5 felv. Scribe után ford. (Censurai példány 1840-ből) a m. n. múzeumban. Nevét mindég Dobrossynak irta a keresztnév kitétele nélkül.
Danielik, M. Irók II. 62.
Egyet. M. Encycl. VII. 439.
Kapczy Zoltán, A gyorsirás irodalma. Győr, 1876. 16. 30. l.
Figyelő XXVI. 190. l. és Erdélyi János levelei (Erdélyi Pál tulajdona.)