honvédőrnagy, szül. 1840. ápr. 2. Sátoralja-Ujhelyben Zemplénmegyében, hol atyja földbirtokos volt; iskoláit szülővárosában, Sárospatakon és Eperjesen, a jogot magánúton végezte; 1861-ben aljegyző lett Ungmegyében, 1865-ben főispáni titkár Ugocsában, 1869-70-ben segédlevéltárnok Ungvárt, 1870. márcz. 5-től nov. 23-ig szabadságolt állományú honvédhadnagy; 1870. nov. 18. birói vizsgát tett; nov. 23-tól 1874. májusig tettleges hadnagy, 1882. májusig főhadnagy; 1882-től százados és 1891. nov. 1. óta honvédőrnagy.
Czikkeket, tárczákat és leveleket irt a következő lapokba: P. Napló (1869. 109. 187. sz. Adatok a m. szent korona történetéhez), Katonai Közlöny (1871. 1. 2. 48. sz.), Honvéd (1873. 29-33. sz. Távjelzés ismertetése, mely az amerikai Schwem-féle optikai tábori jelzés használhatóságát és kezelését ismerteti), Egyetértés (1882. 179. sz.), Ungvár (1880. jún. 12.) Az Ung cz. lapnak munkatársa volt (1869. 44. 1875. 27-32. sz. Uti emlékek); irt még czikkeket az Esti Lapokba s Reformba.
Kéziratban: A Dobos család és összeköttetéseinek származási táblázatok és czímerekkel ellátott ismertetése; Életem és Korom, korrajz, tekintettel életének nevelési, társadalmi, politikai s honvédségi viszonyaira.
Jegyei D. K. és XX. az említett lapokban 1869-től 1882-ig.
Budap. Közlöny 1891. 246. sz. és önéletrajzi adatok.