főügyész, vingai aradmegyei származású és 1860-ban Aradon végezte közéiskolai tanulmányait; azután a pesti egyetemen joghallgató lett; később Dobrow családi nevét Dobó-ra változtatta meg és Temesmegye főjegyzője lett; jelenleg Temesvárott mint főügyész működik.
Első költeménye Az első Fáy cz. a Zsenge Mutatványokban (Arad, 1859.) jelent meg; azután is többnyire költeményeket irt a következő lapokba: Napkelet (1862.), Koszorú (1863-64.), Családi Kör (1863.), Hölgyfutár (1863-64.), Felvidék (1863-65.), Fővárosi Lapok (1865-66. 1870. 1872.), Nefelejts (1865-72.), Hazánk és a Külföld (1866. 1868-69. 1871.); Magyarország és a Nagyvilág (1867. 1872); vegyes czikkeket és elbeszéléseket irt a Családi Körbe (1861. A kecskés), Hölgyfutárba (1863. Virágok és nyakék), Falusi Gazdába (1863. Gazdasági tudósítások), a Vasárnapi Ujságba (1863. 1865-67. 1870.), Nefelejtsbe (1864. Beőthy László), M. Bazárba (1866. Gazdag. ipa, szegény vő) és az Alföldbe; a Nap lova cz. hőskölteménye az Aradi Lapokban jelent meg.
Munkái:
1. Költemények. Arad, 1869.
2. A vak halász és három fia. Regényes elbeszélés jó kis fiuk és leányok számára. Bpest, 1873.
3. Emlékbeszéd a délmagyarországi részek visszacsatolása százados évfordulója alkalmából 1879. ápr. 23. Temesvár, 1879. (Németül is. U. ott, 1879.)
Petrik Könyvészete.
Tipray Könyvészete 1879.
Lakatos Ottó, Arad Története III. 49. l.