kir. közjegyző, D. Antal volt megyei földbirtokos és 1848-49. alispán és Gyurtsák Ludovika fia; az 1. és 2. gymnasiumi osztályokat 1852-54. Lőcsén, a harmadikat Beszterczebányán, a 4-7. és a 8. első felét Nagyszombatban, a második félévet 1862-ben Nyitrán végezte; a jogot a pozsonyi akadémián hallgatta s ugyanott 1867. márcz. 30. állambirói vizsgát és nov. 11. ügyvédi vizsgát tett. A megelőző ügyvédi gyakorlatot Pozsonyban Mayercsák Márton és Alsó-Kubinban Thuránszky Vendel ügyvédi irodájában töltötte. Közpályáját 1867 végével ügyvédséggel Alsó-Kubinban kezdette meg. 1868. júl. 28. Árvamegye tiszt. alügyészet lett; 1871. decz. 28. főügyészszé választották és 1875. ápr. 10. alsó-kubini kir. közjegyzővé neveztetett ki. Közreműködött mint képviselőválasztási elnök a bobrói s alsó-kubini kerületben, mint az alsó-kubini elemi s polgári iskolák gondnokságának volt elnöke s jelenleg mint Árva-Liptómegyék egyenes adók felszólamlási bizottságának kormányialg kinevezett elnöke.
Irodalmi dolgozatai a Pesti Naplóban (1867. 20. 22. sz. Árvamegye anyagi s szellemi állapota), a Honban és Neuer Pester Lloydban (1871-74. mint levelező értesítései jelentek meg), a Jogban (A hagyatéki ügyek hátraléka ügyében a rózsahegyi királyi törvényszéki elnökhöz intézett emlékirata), az Árvamegyei Hirlapban (Szmrecsányi Dárius árvamegyei főispán elhunyta fölött tartott emlékbeszéde), a Felvidéki Hiradóban (1889. egy jótékonyczélú előadásnál a Fényüzésről cz. felolvasása), az Árvamegyei Hirlapban (1889. márcz. 15. ünnepélyen tartott díszbeszéde, 1890. júl. 27. a vasút- és iparügyben tartott értekezése, Emeljünk épületet a megyei könyvtárnak cz. czikke s ehhez Utóhang, 1891. Utazás Párisba, 1892. Indítványa az Árvamegyén át építendő vasút-ügyben), végre az Árvamegyei inség-vasút s iparügy cz. közlemény az Egyetértésben (1892. ápr. D. A. jegyek alatt.)
Csősz, Nyitrai gymnasium története 286. l. és önéletrajzi adatok.