Divald (Erdődi) Adolf (berencsi),
nyug. miniszteri tanácsos, a m. t. akadémia lev. tagja, szül. 1828. jún. 1. Selmeczbányán, hol az erdészeti tanfolyamokat 1846-tól 1848-ig járta, midőn mint honvédtüzér részt vett a szabadságharczban. A világosi katasztrófa után bevégezte az erdészeti tanfolyamot, mire Koburg herczeg uradalmában nyert alkalmazást. Később állami szolgálatba lépett és 1862-ben Wagner Károlylyal együtt alapították az Erdészeti Lapokat, melynek az első évben szerkesztője, azontúl haláláig főmunkatársa volt és a magyar erdészeti érdekek szolgálatában, mint a legelsők egyike fáradozott. Hivatalos viszályok miatt csakhamar oda hagyta az állami szolgálatot és néhány évig magánszolgálatba állott. 1867-ben miniszteri osztálytanácsossá, később miniszteri tanácsossá neveztetett ki; 1872. decz. 31. erről a méltóságról is leköszönt és az Eszterházy herczeg kismartoni uradalmában mint erdőtanácsos működött. 1864. jan. 20. a magyar tud. akadémia megválasztotta levelező tagjává. Érdemei elismeréseül magyar nemességet nyert. Meghalt 1891. nov. 12. Szombathelyt, hova egyik leányának látogatására utazott.
Legnagyobb részt az Erdészeti Lapokba dolgozott, de a Vasárnapi Ujságban (1861.), Vadász és Versenylapban (1861.), Gazdasági Lapokban (1861-62.), Hazánk és Külföldben és Uj Korszakban is közölt czikkeket.
Munkái:
1. Zur ungarischen Forstliteratur. Pressburg, 1861.
2. Az erdőszetet illető legfontosabb mértékek és súlyok átváltoztatási táblái. Pest, 1862. (Erdődi Adolf névvel.)
3. Segédtáblák erdőszök és erdőbirtokosok, jószágigazgatók, gazdatisztek, mérnökök, építészek, fakereskedők és mindazok számára, kik a természettudományok gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak. Selmecz, 1864. (Wagner Károlylyal együtt.)
4. A természettudományok és az erdészet. Pozsony, 1865.
5. Közgazdasági eszmetöredékek az erdészet köréből. U. ott, 1866. (Erdődi Adolf névvel.)
6. A magyar birodalom államerdőségei kezelésének eredményei 1867-ig és lépések egy jobb jövő felé. Buda, 1868.
7. Észrevételek Missics János észrevételeire a temesi fakérdés ügyében. U. ott, 1868.
8. Magyar-német és német-magyar erdészeti műszótár. Pest, 1869. (Wagner Károlylyal együtt.)
9. Lonyay Menyhért m. k- pénzügyminiszter úrhoz... jelentése Mármaros-, Ung- és Liptómegye kincstári erdőségeiről. Buda, 1870.
10. Jelentés Kerkápoly Károly m. k. pénzügyminiszter úrhoz Erdély kincstári erdőségeiről. U. ott, 1871.
Az országos m. gazdasági egyesület megbizásából két erdészeti szakmunka szerkesztésével is foglalkozott, melyek elseje Erdészeti tankönyv, a második Erdészeti kézikönyv.
Erdészeti Lapok 1872. 445. 465.
M. T. Akadémia Almanachja 1866. 224. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Selmeczi bányász- és erdészeti akadémia Emlékkönyve 1871. 188. l.
M. Lexikon, VI. 1880. 220. l.
Egyetértés 1891. 314. sz.
Erdészeti Lapok 1891. (Nekrolog Bedő Alberttől.)