erdélyi ev. ref. püspök, szül. Désen Szolnok-Dobokamegyében, hol tanulását kezdette, melyet Nagy-Enyeden folytatott s az odera-frankfurti egyetemen befejezett, hol a franczia nyelvet sajátította el; onnét haza térve Aranyos-Rákoson lett pap; 1740-ben Nagy-Enyedre választották meg második lelkésznek, 1758-ban esperesnek, 1765-ben egyetemes főjegyzőnek és zágoni Aranka György halála (1767. jún. 9.) után püspöknek, mely hivatalát 1773. okt. 25. történt haláláig viselte.
Munkái:
1. Dissertatio theologica. De libro vitae Apocalipsis III. 5. Francof. ad. Viadrum 1738. júl. 9.
2. Biró Anna asszony felett halotti tanítása. Kolozsvár, 1753.
3. Halotti prédikatzio... Ketzeli Borbála asszony felett Torotzkó-Szent-Györgyön 9. okt. 1757. U. ott, 1759. (Oratio exequialis super funere Petri Torotzkai. Ennek függeléke.)
4. A kegyes beszélgetésről iratott oktatás. Szeben, 1761. (Osterwald Frigyes után francziából ford.)
5. Hórhegye, melyben Mózes Áront püspöki öltözetiből levetkezteté... Kolozsvár; 1763. (Hermányi Dienes József felett mondott halotti prédikáczió.)
Kéziratban maradt: Papi tisztről czímű munka, Osterwald után francziából ford.
Bod Péter, M. Athenas 67.
Horányi, Memoria I. 515.
Siebenb. Quartalschrift VI. 1798. 241.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 376. (Vass József) és Koncz József szives közlése.