orvosdoktor, született 1818-ban Gyömörén Győrmegyében; 1847-ben orvosdoktorrá avatták a pesti egyetemen; ekkor Deutsch családi nevét Detsinyire változtatta; 1848-49-ben a komáromi honvédkórház igazgató főorvosa volt. Az 50-es években mint perkátai uradalmi orvos működött; azután a fővárosba tette át lakását és itten gyakorló orvos volt, a kir. orvos-egylet tagja s az arany koronás érdemkereszt tulajdonosa. Meghalt 1883. nov. 11. Budapesten.
Orvosi czikkeket irt a Zeitschrift für Natur und Heilkundeba (1851.), Orvosi Hetilapba s a M. Orvosok és Természettudósok munkálataiba (IX. 1863. Néhány női betegség, melyek házasságnélküli magtalanságra okul szolgálnak.)
Munkája: Mózes törvényhozási éptan s a későbbi héberek gyógytudományának rövid vázlata. Orvostudori értekezés. Buda, 1847.
Pesti Hirlap 1847. 814. sz.
Rupp, Beszéd 165. l.
Szinnyei Könyvészete.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája. I. Bpest, 1876. 84. l.
Orvosi Hetilap 1883. 46. sz. és gyászjelentés.