kath. áldozópap és Sz. Rókus-kórházi lelkész, szül. 1809. szeptember 7. Hévizen Pestmegyében, hol atyja kántortanító volt. 1818-ban szülői a német nyelv megtanulása végett Budára adták iskolába, hol a két normális osztályt és a két első grammatikait végezte. Itt ismerkedett meg 1819-ben Szalay Ágostonnal s öcscsével Szalay Lászlóval, a későbbi nagynevű történetiróval. A két ifjút irodalmi kisérleteik az agg Virág Benedekhez vezették, kinek példája D. lelkületére elhatározó befolyással volt. A 3. és 4. grammatikát és az első humaniorát Váczon a kegyesrendieknél, a másodikat ismét Budán, az első bölcseletet pedig Pesten az egyetemen végezte. A hatodik osztály végeztével 1827-ben beállott az esztergomfőegyházmegyei növendék papok közé s a theologiára a pesti központi papnevelőbe küldték; itt az egyházirodalmi magyar iskolának munkás tagja volt. 1833. szeptember 11. misés pappá szentelték, azután segédlelkész volt Komáromban, (hol Cuczor Gergelylyel barátkozott) és 1834. júl. 9-től Budaújlakon; 1835. ápr. 1-től a Pest belvárosi plébánián. Az 1838. pesti árviz alkalmával önfeláldozó tevékenységével többek életét mentette meg. 1843. nov. 11. foglalta el a szent Rókus-kórház lelkészi állomását, melyet 1891. márcz 7. történt haláláig viselt. 1846. július 9. a király kinevezte őt egyházi könyvbirálónak, mely tisztét, lelkészi foglalkozása mellett az 1848. átalakulásig viselte; ekkor változtatta Mráz vezetéknevét Déry-re; ugyanakkor a kir. városok alkotmányos átalakulásának és szervezésének kezdetén Pest város testületébe képviselőnek választatott és leszámítva a magyar alkotmány felfüggesztésének idejét, polgártársainak bizalmát haláláig birta. 1883. szept. 11. ötven éves papi jubileumát a főváros polgársága rendkivüli közgyűléssel ünnepelte meg; ekkor működése helyén arczképét leplezték le s 3000 fővárosi polgár aláirásával albumot és ezüst billikomot nyújtottak át neki. Budapest hatósága a főváros egyik utczáját nevéről nevezte el.
Számos politikai czikket és értekezést irt a hirlapokba; igy a Religio és Nevelésbe (1842); a Lipthay Sándor által szerkesztett Nemzeti Ujságnak, a Világnak és Budapesti Hiradónak rendes munkatársa volt.
Munkái:
1. Lehet-e a vegyes házasságoktól a beszentelést törvényesen megtagadni. Buda, 1840. (2. kiadás, némely ellenvetésekkel bővítve, Pest, 1841.)
2. Országos nemes-e a magyar alrendű pap? Pest, 1842. (Ism. Religió és Nevelés, 1842. II. 6. 7. sz.)
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 102. l.
Majer István, Esztergomi érseki megye papságának irodalmi működése. Esztergom, 1873.
Pesti Napló 1883. 249. sz.
Nemzet 1883. 249. 1891. 67. sz. és önéletrajzi adatok.