Dervarics Kálmán (egyházasbükki),
aljárásbiró, szül. 1827. jún. 5. Gutorföldén Zalamegyében, vagyonos nemes szülőktől; édes atyja 1832-ban Alsó-Lendván postamesteri jogot és vele birtokot szerezvén, ott kezdett iskolába járni; a gymnasium hat osztályát Varasdon Horvátországban, a felsőbb iskolákat a győri akadémián végezte; ezeket azonban gyakori betegeskedése miatt nem folytathatta s 1847 elején szüleihez hazatért; 1847. jún. 14. a Zalaegerszegen tartott tisztújításon tiszt. esküdtté nevezték ki. Az 1848-49. szabadságharczban az alsó-lendvai mozgó nemzetőrségnél hadapród, hadnagy, majd főhadnagy volt és 1848. decz. 13. Perczel honvéd-tábornok a mura-szent-mártoni komp elsülyesztésére kirendelte. 1852-54-ben az alsó-lendvai cs. kir. szolgabiróságnál helyettes segédbiró; 1861-ben Alsó-Lendva város tanácsjegyzője volt; 1865. nov. 5. Festetics György gróf Zalamegye főispánja az alsó-lendvai járásba alszolgabirónak nevezte ki, hol a koronázásig (1867.) működött. 1868-71-ben Alsó-Lendva birája volt; 1872. jan. 1. óta aljárásbiró Alsó-Lendván.
Beszélyei, költeményei és történeti czikkei a következő évkönyvekben, folyóiratokban és lapokban jelentek meg: Müller Gyula Nagy Naptára (1854. Álmom és nőm cz. beszélye), Vasárnapi Ujság (1854. Lyndva vára, 1855. Hajdankori régiségek, Zala-Lövő, Tormafölde s a sárkányjárás), Budapesti Viszhang (1855.), Divatcsarnok (1855., 1857. Bán-vára, 1858.), Magyar Néplap (1856-1858., Egyházasbükki és Kálmán álnevekkel), Zala-Somogyi Közlöny (1857. 1860. 1863. 1867. 1880-81. Fegyverletétel 1848-ban, Karácsonéj 1848-ban), Szépirodalmi Közlöny (1857.), Vasmegyei Lapok (1869.), Adatok Zalamegye Történetéből (V. 1878.), Alsó-Lendvai Hiradó (1890. A vörcsöki tábori mise 1848., Egy kémszemle a Murához 1849. A Mura hidjának felgyújtása 1848., Látogatás a gráczi fogházban 1849., A vendek, Hadik életrajza s költemények 1850-ből Veleméry álnévvel, 1891. Két Beatrix, történeti rajz); dr. Wekerle László Magyar Lexikona (Alsó-Lendva, Bélavár, Dobronoki György, Pál Imre, Hadik Mihály, Hunyadi János herczeg, és Varasd czikkek.)
Munkái:
1. Történeti beszélyek. Pest, 1869.
2. Gróf Zrinyi Miklós a költő halála 1664-ben. Szombathely, 1881.
Kéziratban: Alsó-Lendva s vidéke története. (91 iv; a római korszakot felolvasták az országos régészeti és embertani társulat gyűlésén 1880. febr. 24.)
Veleméri álnevét hirlapi tudósításoknál is használta.
Nagy Iván, Magyarország Családai III. 292.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 672. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1881. és önéletrajzi adatok.