Déri Gyula, (családi nevén Leidenfrost),
hirlapiró, atyja Leidenfrost Gyula ügyvéd, Debreczen város tanácsosa, földbirtokos és gazdászati iró volt; nagyatyja, ki mint törzstiszt vándorolt be hazánkba, unokaöcscse volt L. Heinrich Gottlob quedlinburgi egyetemi tanárnak, a Leidenfrost-féle kisérlet cz. ismert fizikai tantétel hirneves magyarázójának. Déri Gyula 1854. okt. 21. szül. Debreczenben, hol 1863-ban lépett a kath. algymnasiumba s 1867-ben Kassára ment a főreáliskola negyedik osztályába; 1870-ben a budapesti műegyetem hallgatója volt. 1871-től 1874-ig a debreczeni jogakadémiában tanult. 1875-ben ismét a budapesti műegyetemre járt és 1879-ig mint tanárjelölt az egyetemes osztályban négy évet hallgatott.
1875. januártól októberig a Debreczeni Ellenőr belmunkatársa volt. 1879-ben lépett az akkor megindult Pesti Hirlap szerkesztőségébe; 1881. január-ban az Egyetértés munkatársa, okt. segédszerkesztője lett és a lap egész társadalmi részét önállóan szerkesztette (ez időben emelkedett az Egyetértés négyezer példányról tizenegyezerre). 1883. márcz. 15. megvált a laptól és márcz. 20. Polónyi Géza országgyűlési képviselő főszerkesztése alatt, mint felelős szerkesztő a Nemzeti Ujság cz. függetlenségi irányú politikai képes napilapot alapította (itt jelent meg Az elzüllött félisten cz. regénye), mely laptól azonban nov. 30. visszalépett és átvette a Kreith gróf által kiadott Szemle szerkesztését névtelenűl. 1884. aug. belépett a Budapesti Hirlap szerkesztőségébe s ott a hirek rovatát vezette 1886. decz.-ig. Azután az akkor alapított függetlenségi irányú Budapesti Ujsághoz ment vezérczikkirónak, mely lapot 1888-ban a függetlenségi s 48-as párt hivatalos lapjának ösmerte el. 1889 óta a Budapest Hirlap belmunkatársa s vezérczikkezője. Utazott Olaszországban, Francziaországban és Svájczban.
Irt számos vezérczikket a megnevezett lapokba, ezenkivül költeményeket: Tanuló Ifjuság Lapjába (1870.), Családi Körbe (1871.), Magyarország és a Nagyvilágba (1874. 1876-77.), beszélyeket és az Ujságirás titkaiból cz. tárczát az Ország-Világba (1885-86.), tárczákat a Debreczeni Ellenőrbe (1875. + jegy alatt), Nemzeti Hirlapba (1877. Leidenfrost Gyula név alatt) és ugyan e névvel az Uj Időkbe (1876-77.), Pesti Hirlapba (1879. 349. sz. Antik zsurnalizmus), Budapesti Hirlapba (1885. 294. sz. stb.)
Munkája: A ki nem tudott lemondani. Budapest, 1886. Három kötet. (Ism. Bud. Hirlap 142. sz. Ország Világ).
Álnevei: Bayard, Kiss Mihály, Szenvey Gyula, Blair és Jajfagyi Julius (a Pesti Hirlap, Budapesti Ujság, Debreczeni Ellenőr, Debreczen-Nagyváradi Értesítő és a nagyváradi Szabadság cz. lapokban.)
Önéletrajzi adatok.